BELVÍZEK, KISVÍZFOLYÁSOK KARBANTARTÁSA,


Belvíz:a talajvíz-szintjének a földfelszínre vagy annak szintje fölé való emelkedése, amelyet általában hosszantartó esőzések idéznek elő, általában minden feneklő, vagy fölfakadó, egyes földterületeket időszakonként elborító kártékony víz.
Helyi vízkárok: csapadékból, vagy hó-olvadásból keletkező kis vízfolyásokban lefolyó vizek (iszap, törmelék uszadék) melyek mélyfekvésű területeket elárasztva károsítják a települések belterületét, mezőgazdasági területeket, építményeket.
 
 
Belvízkárt, helyi vízkárt kiváltó jelenségek:
 
-     A téli időszak alatt felhalmozódott hómennyiség gyors olvadása
-     Tartós esőzés a gyors hóolvadás idején
-     A felszíni lefolyást gyorsító, a beszivárgást gátló fagyás, feliszapolódás, törmelék, uszadék felhalmozódás
 
-     A nyári helyi vízkárt kiváltó jelenségek
-     A vízgyűjtő területre leeső, az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék
 
 
A belvízi veszélyeztetettséget, a helyi vízkárok kialakulásának lehetőségét, nagyságrendjét alapvetően befolyásolja a talajvíz állása a vízelvezető művek karbantartottsága.
 
A belvíz-védekezési készültség
 
Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha
-        a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;
-        a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni;
-        a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.
 
 
A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.
 
 
A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.
 
Ha a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (továbbiakban: FCSM) működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, valamint az FCSM igazgatója tájékoztatja a Budapest Főváros Védelmi Bizottságának elnökét, valamint a BM OKF Főigazgatóját, egyúttal javaslatot tesznek a készültségi szint, adott esetben pedig a katasztrófaveszély kihirdetésére.
 
Az FCSM szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal (továbbiakban: FKI) együttműködve.
 
Amennyiben a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb.
 
 
A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.
Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban
Az I. fokú készültség
-        A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.
-        A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére,
-        Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.
-         
A II. fokú készültség
-        Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.
 
A III. fokú készültség
-        A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.
 
A rendkívüli belvízvédekezési készültség
 
-        A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét (amennyiben a terület vonatkozásában rendelkezésre áll) az FCSM és az FKI Operatív Törzsének kezdeményezésére, a megyei kormánybiztos engedélyezi.
 
A belvízvédekezés nagyteljesítményű hordozható szivattyúkat, aggregátorokat és képzett gépészeket igényel. Számos helyen a vezetékes összeköttetés hiánya miatt rádióösszeköttetést kell kiépíteni. A tanyás területeken fel kell készülni a lakosság és az állatállomány vízijárművekkel, lánctalpas honvédségi járművekkel való mentésére.
 
A legnagyobb erő és eszköz igény a belvízvédekezés során a szivattyúzási munkáknál merül fel, de itt is szóba jöhetnek az árvízvédelemnél ismertetett feladatok is (ideiglenes védművek kiépítése, műtárgyak helyreállítása, stb.)
 
A belvizek, helyi vízkárok elleni védekezés feladatai
 
A cél a települési belterületeket, a mezőgazdasági kultúrákat, állattartó és egyéb létesítményeket, utakat, vasutakat, vízfolyásokat fenyegető vízkárok megelőzése és elhárítása.
 
A vízkárok lehetnek:
 - mederből kilépő vízfolyások miatti elöntések a mélyebb területeken.
 - feliszapolódások
 - eróziós károk, műtárgyrongálódások
 - talaj-vízszintemelkedés miatti épületkárok lefolyástalan területek elöntése, nagy
         csapadék hóolvadás miatt
 - fakadóvizes felszíni elöntések
 
Megelőzhetők a csapadék vizek, fakadóvizek összegyűjtésével, rendezett elvezetésével, a talajvizek szabályozásával.
 
Megelőzés
 
A vízfolyások, belvízcsatornák megelőző karbantartása illetve a védekezés során
ü      El kell távolítani a vízfolyást gátló akadályokat (idegen tárgyak, iszap, növényzet, hó, jég )
ü      Kijavítani a meder és a műtárgyak rongálódását
ü      Megakadályozni a mederelfajulásokat kő és rőzseművekkel
A munkálatokat el kell végezni a nyílt csapadékelvezető árokrendszerekben is ügyelve az átereszek funkció képességére. Nagyon fontos a településeket a külterületi vizek betörése ellen védő övárkok, és hordalék felfogók, dombvidéken a kettőscélú vápás utak vizezető képességének megőrzése. Speciális szakértelmet és felszerelést igényel a zártszelvényű csatornák fenntartása, takarítása, időszakos mosatása.
Biztosítani kell a záportározók, a beépített és hordozható átemelő szivattyúk üzemképességét, a talajvízszabályzó drén hálózat eltömődésének időszakos felszámolását. A csatorna depóniák, vízpartok, töltések, körgátak és nyári gátak, lokalizációs védvonalak gyeptakarója, valamint a töltés koronák, burkolatok rendszeres ellenőrzésével biztosítani kell megközelíthetőségüket, a koronák járhatóságát (gréderezéssel, hengerezéssel) , a gyeptakaró és a burkolatok épségét. Nagyon fontos a műtárgyak (átereszek, zsilipek, szivattyúk és szivattyúállások, aknák védelme a rongálásoktól, korróziótól, feliszapolódástól. A víz energia csökkentésére szolgáló bukók, fenéklépcsők és hordalék fogó műtárgyak szolgálják a mederelfajulások megakadályozását.
 
Vízminőségi kárelhárítás
 
A vízkárelhártítási művek időszakonkénti felújítása, a település fejlesztéssel összehangolt korszerűsítése, fejlesztése az eredményes kármegelőzés, védekezés záloga.                            A településrendezési tervekben megfelelő hangsúlyt kell adni e feladatok megtervezésének.
Az építési engedélyezés során meg kell követelni a vízjárta, vízkárveszélyes területek, védőövezetek beépítésének tilalmát, illetve vízelvezető művek megépítését és használatba vételét.
 
 
Kisvízfolyások karbantartása
Az utóbbi évek csapadékos időjárása, és az egyre rendszeresebben jelentkező özönvízszerű esőzések ráirányították a figyelmet a vízelvezető árkokra, kisvízfolyásokra és rendszeres karbantartásuk fontosságára. Az úgynevezett elöntésmentes − magyarán: kiáradás nélküli − vízelvezetés, különösen a lakott belterületeken átvezető szakaszoknál fontos.

A Fővárosi Csatornázási Művek a fővárosi önkormányzat megbízásából közel 170 km hosszúságban végzi a budapesti kisvízfolyások rendszeres karbantartását. A kisvízfolyások medrének egy részét évente kétszer, más részeit háromszor kaszálják le. Ez a munka minden év április közepétől november végéig tart. A téli hónapokban olyan munkákat hajtanak végre, amelyeket nem lehet, vagy nem érdemes a vegetációs időszakban elvégezni: mederkotrás, medertisztítás, gazirtás. Ezzen lépésekkel készíti fel a tavaszi-nyári időszakra az árkokat és a medreket a karbantartásért felelős cég. A vízfolyások partján a jól karbantartott műszaki gyepfelületek biztosítják a vízelvezető meder állékonyságát, egyben megakadályozzuk az egészségre káros allergén növények, például a parlagfű megtelepedését.

Az FCSM elvégzett munkája által tiszta és rendezett környezet várja a lakosságot, a hirtelen lehulló nagy záporok idején pedig, sokkal kisebb a kiöntés és a belvíz veszélye.
Amennyiben bármilyen olyan jelenséget észlel, melynek következtében feltételezhető, hogy hirtelen lezúduló csapadék miatt, egy esetleges szerkezetsérülés, vagy rongálódás miatt, hirtelen növekedő vízszint, vagy a meder funkcióját gátló tényező alakul ki, hívja az alábbi telefonszámokat, vagy a 112-őt.
 
Zöld szám:
(80) 455-000
Telefon:
(1) 455-4200, (1) 455-4123
E-mail: