Dél-Budai Önkéntes Mentőcsoport bemutatkozása


Budapest dél-budai területe fokozottan ki van téve a különböző természeti és civilizációs eredetű veszélyeztető hatásoknak. Noha eddig a dél-budai kerületeket elkerülték a nagyobb katasztrófák, a rendszeresen visszatérő szélsőséges időjárási jelenségek (felhőszakadás, szélvihar), valamint azok következményei, így a villámárvíz és a viharkárok gyakran jelentős anyagi és természeti károkat okoznak. A Duna közelsége miatt a másik fő kockázat az árvíz, amely valamennyi dél-budai kerület veszélyeztet. Tekintettel arra, hogy a főváros nagy népsűrűségű XXI. és XXII. kerületébe koncentrálódik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek többsége az iparbiztonsági kockázatok is fokozott veszélyt jelentenek. Az emberi áldozatok elkerülése és a károk csökkentése érdekében a hivatásos szervek és a civil szervezetek széleskörű összefogásra van szükség. Az összefogásban különleges szükség mutatkozik az önkéntes szervezetek speciális tudására.

Jogszabályi háttér

Az önkéntes mentőcsoportok tevékenységét és feladatait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011.(XI.10) kormányrendelet tartalmazza.

A DBÖMCS tagszervezetei a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal (a továbbiakban: FKI) kötött együttműködési megállapodásban vállalták a nemzeti minősítő rendszer gyakorlatai tartásának rendjéről és a minősítő bizottsági tagok kijelöléséről szóló 4/2013. számú főigazgatói intézkedésben, és a Nemzeti Minősítési Rendszer alapkövetelményeiről szóló 13/2013. számú főigazgatói utasításban foglaltakat betartják.

A tag szervezetek egy része önálló jogi személyként (társadalmi szervezet, illetve gazdálkodó szervezet), vagy jogi személyiség nélküli társaságként (pl.: kkt) működik. A megkeresés során kinyilvánították együttműködési szándékukat és részvételi hajlandóságukat, önállóságuk tiszteletben tartása mellett. Valamennyi szervezet együttműködési megállapodást kötött a FKI-val.

Bevetések listája

A DBÖMCS megalakítása óta még nem vett részt bevetésen, rendszerbe állító gyakorlatát 2013. november 9-én a III. kerületi Pók utcai bázison tartotta. Tagszervezetei korábban önállóan több alkalommal is részt vettek – főként árvízi – mentési műveletekben, így például:

  • az Újbuda BHG Búvár Vízi mentő Technikai és Szabadidős Sportegyesület és jogelődjei, az 1965-ös dunai, az 1970-es tiszai, és az 1972-es drávai árvizek, valamint  2010-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei árvízi védekezésben is részt vettek. Feladatuk a védvonalak megerősítése és árvízi mentés volt.
  • A Magyar Cserkészszövetség tagjai részt vettek a 2013. évi dunai árvíz elleni védekezésben.
  •  A Dél Csepeli Polgárőr Egyesület tagjai 2006-ban Csepel-szigeten 1.340 óra folyamatos szolgálatot teljesítettek az árterület élet- és vagyonvédelmi őrzése, a veszélyeztetett lakóépületek homokzsákokkal való védelme érdekében. 2010-ben összesen 262 óra árvízi szolgálatot teljesítettek.
  • A Lágymányosi Polgárőr Egyesület tagjai nem csupán Újbudán, hanem a XXII. kerületben, a Margitszigeten és Budapest más pontjain is segítettek a 2013. évi dunai árvíz során.
    A 2013. március 15-i ünnepek idején az M1-es autópályán részt vettek a mentési munkálatokban Tatabánya és Győr között.

A DBÖMCS bemutatása

Az önkéntes mentőszervezet neve: Dél-budai Önkéntes Mentőcsoport (rövidítése: DBÖMCS).
A DBÖMCS székhelye, egyben megalakítási helye az FKI Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltségének (a továbbiakban: DBKvK) objektuma.

Címe: 1113 Budapest, Tas vezér u. 9.

Alapítás éve: 2013

 

A szervezet célja

Hozzájárulni a dél-budai kerületek területén esetlegesen bekövetkező katasztrófahelyzetek hatékony kezeléséhez, felszámolásához, az életben maradás feltételeinek megteremtéséhez és a normál élet visszaállításának biztosításához.

A szervezet összetétele, állománya, felépítési elve

Részben különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés. A szervezet társadalmi szervezetek állományából tevődik össze, akik önkéntesen, a fizikai alkalmasságuknak és szakmai felkészültségüknek megfelelő kiképzés és felkészítés után képesek a feladatok ellátására.

A szervezet rendeltetése

A DBÖMCS elsősorban a dél-budai kerületek védelmére, továbbá a Főváros és térségének megsegítésére megalakult, civil alapon szerveződő speciális szervezet. A DBÖMCS képes a régió veszélyeztetettségéből fakadó elsősorban ár- és belvízi, valamint rendkívüli időjárási veszélyekből, adódó helyzetek során jelentkező kutatási, személyi és műszaki mentési feladatok végrehajtására, amelyek segítik az elsődleges beavatkozók munkáját, és hozzájárulnak a mozgósításra kerülő önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek tevékenységéhez. Mindezek mellett olyan speciális feladatokat is ellátnak, amelyekre az előbbi szervek és szervezetek – jellegükből, feladatkörükből adódóan – önállóan nem, vagy csak korlátozottan képesek.

A DBÖMCS alapító szervezetei

A szervezet 2013. november 4-én alakult meg Budapesten és november 9-én tartotta meg rendszerbeállító gyakorlatát, amelyet az FKI igazgatója megfelelőre értékelt. A DBÖMCS alapító szervezetei:

  • Újbuda BHG Búvár Vízi mentő Technikai és Szabadidős Sportegyesület (Újbuda BHG);
  • Csepel Barakuda Búvár Sportegyesület (Csepel Barakuda);
  • Magyar Cserkészszövetség (Cserkészek);
  • Lágymányosi Polgárőr Egyesület (Lágymányos);
  • Budafok-Tétény Polgárőr Egyesület (Budafok-Tétény);
  • Dél-Csepel Polgárőrség (DCSPE).

A DBÖMCS szervezet felépítése, komponensek feladatai

A szervezet felépítése

A felsorolt szervezetek állományából került kialakításra a DBÖMCS szervezete, amely a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megfogalmazott Szervezeti és Műveleti Irányelvek szerinti komponensekből áll:

  • Vezetési komponens,
  • Egészségügyi komponens,
  • Logisztikai komponens,
  • Vízkár-elhárítási komponens,
  • Búvár és vízimentő komponens.

 

A DBÖMCS teljes létszáma: 51 fő.
 

A DBÖMCS szervezeti felépítése

Fsz

Beosztás megnevezése

Létszám

Megjegyzés

Különleges jogrendet el nem érő Katasztrófaveszély

Kihirdetett Veszélyhelyzet

Gyors

6

12

3

6

Készenléti idő / h

Vezetési komponens

1.

Mentőcsoport vezetője

1

 

1

 

polgári védelmi felügyelő

 

Összesen:

1

 

Vízkár-elhárítási komponens

I. Vízkár-elhárítási osztag (első váltás)

2.

Műszaki-mentő és logisztikai rajvezető

 

1

 

1

Magyar Cserkész Szövetség

3.

Műszaki-mentő és logisztikai beosztotti állomány

 

9

 

9

Magyar Cserkész Szövetség

 

Összesen:

10

 

II. Vízkár-elhárítási osztag (második váltás)

4.

Műszaki-mentő és logisztikai rajvezető

 

1

 

1

Magyar Cserkész Szövetség

5.

Műszaki-mentő és logisztikai beosztotti állomány

 

15

 

15

Magyar Cserkész Szövetség

Lágymányosi Polgárőr Egyesület

 

Összesen:

16

 

 Búvár- és vízimentő komponens

I. Búvár- és vízimentő osztag (első váltás)

6.

Speciális búvár rajvezető

 

1

 

1

Csepel Búvár Barakuda SE

7.

Speciális búvár beosztotti állomány

 

5

 

5

Csepel Búvár Barakuda SE

 

Összesen:

6

 

II. Búvár- és vízimentő osztag (második váltás)

8.

Speciális búvár rajvezető

 

1

 

1

Újbuda BHG Búvárklub

9.

Speciális búvár beosztotti állomány

 

5

 

5

Újbuda BHG Búvárklub

 

Összesen:

6

 

Logisztikai komponens

10.

Ellátó rajvezető

 

1

 

1

Budafok-Tétény Polgárőr Egyesület

11.

Ellátó raj beosztotti állomány

 

5

 

5

Budafok-Tétény Polgárőr Egyesület

 

Összesen:

6

 

Egészségügyi komponens

12.

Elsősegélynyújtó rajvezető

 

1

 

1

Dél-Csepel Polgárőrség

13.

Elsősegélynyújtó raj beosztotti állomány

 

5

 

5

Dél-Csepel Polgárőrség

 

Összesen:

6

 

Mindösszesen:

51

 

 

A komponensek feladatai

 

A vezetési komponens

Rendeltetése: a kárterületen vagy annak közvetlen közelében a mentést és kárfelszámolást irányító szerv vezetési feltételeinek megteremtése, a híradás biztosítása az elöljáró szervek, az alárendeltek, valamint a közreműködők felé, a lakosság tájékoztatásának megszervezése, menetbiztosítás, a szervezeten belüli rendfenntartás.

 

Egészségügyi komponens

Rendeltetése: közvetlenül a kárterület mellé települ elsősegélynyújtó és sebesültszállító részlegével a DBÖMCS állományának, valamint a sérült lakosság ellátása érdekében. A kárterületről kimentett sérülteket a sebesültgyűjtő helyre szállítják, ahol átadják őket az Országos Mentőszolgálatnak. A sérültek kórházba szállítását előkészítik, a betegeket felügyelik, együttműködnek a mentőkkel, végzik a többi mentőerő egészségügyi biztosítását és a hajléktalanná vált lakosság egészségügyi ellátását.

 

Logisztikai komponens

Rendeltetése: a mentőerők logisztikai háttérbiztosításának megtervezése, megszervezése és végrehajtása, közreműködés a hajléktalanná vált lakosság elhelyezésében és ellátásában.

 

Vízkár elhárítási komponens

Rendeltetése: A mentés megkezdése és végrehajtása a feladat jellegének megfelelően.
Alapvető feladata az ár- és belvízi védekezési feladatok végrehajtása, védművek megerősítése, ideiglenes védművek építése, árvízi jelenségek felderítése és elhárítása, valamint a speciális búvár feladatok végrehajtásának támogatása. A DBÖMCS a felsoroltakon túl romossá vált területen részt vesz a lakosság és az anyagi javak mentésében, megóvásában, az áldozatok kimentésében, a sérültek egészségügyi ellátáshoz történő eljuttatásában.

 

Búvár és vízimentő komponens

Rendeltetése: Árvizek és vízi balesetek esetén a vízről és vízből való mentés során jelentkező vízi mentő és búvár feladatok ellátása, a veszélyessé vált védmű folyómeder felőli oldalán víz alatti felderítés és tájékozódás, a védmű megerősítése, víz alatti homokzsákolása, fóliázás végrehajtása, további feladata a védművön dolgozók vízi baleseteinek biztosítása.

A csapattagok kiválasztásának kritériumai

 

A DBÖMCS tagjaival szemben támasztott követelmények:

  • érvényes tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a tagszervezettel, illetve annak tisztségviselője;
  • egészségügyileg, pszichikailag és fizikailag alkalmas;
  • rendelkezik a DBÖMCS által vállalt speciális tevékenységre a vonatkozó jogszabályok által előírt szakmai felkészültséggel, alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel;
  • megfelel a szakmai képesítési és képzettségi alapkövetelményeknek;
  • a mentési képességre érvényes saját, vagy a mentőszervezet által kötött élet- és balesetbiztosítással való rendelkezés;
  • készségek, fejleszthető tulajdonságok;
  • stressz helyzetre való felkészültség;
  • együttműködési készség.

 

 A DBÖMCS mozgósítása, logisztikai és infokommunikációs biztosítása

 

A DBÖMCS a nemzeti minősítés megszerzését követően az FKI által vezetett nyilvántartásba kerül. Ha különleges szakképzettsége és speciális szakfelszereléseinek, vagy állományának igénybevétele szükséges, a DBÖMCS védekezésbe történő bevonását a nyilvántartásba vevő FKI igazgatója rendelheti el. A riasztási feladat végrehajtása során az FKI ügyeleti szolgálata a vezetési komponens hivatásos állományát riasztja, a búvár és vízimentő, a vízkárelhárítási, az egészségügyi és a logisztikai komponensek további állományának riasztására az állománytáblában rögzített megalakító tagszervezetek vezetői útján kerül sor. Ezen - FKI ügyeleti szolgálatot érintő - riasztási feladatokat az FKI Értesítési tervében az FKI-nak rögzítenie kell.

A DBÖMCS, mint nyilvántartásba vett mentőszervezet a Kat. 46. § (5) bekezdése értelmében veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el.

Az értesítés kiterjedhet a DBÖMCS mentésbe történő bevonására, próbariasztásra, valamint ellenőrző gyakorlaton történő részvételre. Az értesítő okmánynak tartalmaznia kell a káresemény jellegét, az esemény helyszínét, az igényelt segítségnyújtás mértékét, valamint a gyülekezési pont helyét.

A DBÖMCS védekezésbe történő bevonásáról szóló értesítést kiadó szerv a mentőszervezet védekezésbe történő bevonása elrendelőjének minősül.

Az alkalmazás során valamennyi komponens részére meghatározott általános feladatok:

  • A riasztás vétele után a feladat jellegének megfelelő csoportosításban a rendelkezésére álló technikai felszerelésekkel gyülekezik a megalakítási, vagy esetileg kijelölt gyülekezési helyen.
  • A megalakítási/kijelölt gyülekezési helyen történik a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése, a feladat pontosítása, szükség esetén a speciális és gyakorlati gyorsított ütemű felkészítés.
  • A komponens önálló vagy részleges hazai, de rendeltetésszerű működési területén kívül történő alkalmazása esetén a DBÖMCS vezető által felveszi a kapcsolatot a segélykérő illetékes szerveivel.
  • A DBÖMCS szükséges komponensei az elöljáró intézkedésére a rendelkezésre álló eszközökkel a kárhelyre utazik.
  • Kapcsolatot tart a DBÖMCS többi komponensével és a szakfeladatban részt vevő más szervekkel, szervezetekkel.
  • Fogadja, tájékoztatja a váltást, a kiegészítő csoportot, átadja a feladatot.
  • Az elöljáró / DBÖMCS vezető utasítására a feladatok végrehajtását követően, a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése után, levonul a kárhelyszínről.
  • A bevetés tapasztalatait összegzi, elkészíti a szükséges dokumentációkat, összefoglaló jelentést készít.

 Kiképzések, gyakorlatok, felkészítések rendszere

A DBÖMCS részét képező szervezetek tagjai rendelkeznek mindazon hazai és nemzetközi vizsgákkal (búvár, vízi mentő, kisgépkezelő, hajóvezető, stb.) amelyek feladataik ellátásához szükségesek. Nem részesülnek alapképzésben, hanem a speciális hazai és nemzetközi terminológiákat, módszereket és eljárásokat ismerik meg az aktuális jogi környezetben.

a) Elméleti ismeretek:

  • katasztrófa-elhárítás, mentés jogszabályi előírásai;
  • polgári védelmi kötelezettség, polgári védelmi szervezetek;
  • bevetés, irányítás, tervezés, szervezés;
  • mentésben való részvétel alapelvei, ENSZ INSARAG irányelvek;
  • vezetési ismeretek, módszerek, csoportstratégiák, motiváció.

 

b) Gyakorlati ismeretek:

  • szakmai, illetve kommunikációs készség;
  • bevetés-szervezési, szükséghelyzet-kezelési, mentési tapasztalatok;
  • híradás, kapcsolattartás, jelentési rendszer;
  • gyakorlás, gyakoroltatás esettanulmányok megoldásával, elemzésével;
  • terepen végrehajtandó gyakorlatok.

 

c ) Speciális ismeretek:

  • kárhelyzetről, munkaterületről;
  • az együttműködőkről és a közös munkavégzésről;
  • viselkedési kódex alapelveiről;
  • búvár és vízi mentési feladatokról.

 

A DBÖMCS évente felkészítést tart, amely előre meghatározott munkarend szerinti riasztással indul. A megalakítási helyre történő beérkezést követően 6-8 óra kiképzés (elméleti felkészítés) zajlik, ezt követően indul a terepen végrehajtandó gyakorlat. Különös hangsúlyt kapnak az INSARAG Irányelvek, a BM Országok Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott belső szabályozók, azok gyakoroltatása, valamint az, hogy az egyébként önálló csapatok megismerjék egymás eljárását, feladatait, technikai eszközeit, és ennek birtokában egységesen tudjanak fellépni a katasztrófahelyzet felszámolásában.

A készenlét, az együttműködés és alkalmazhatóság érdekében riasztási, valamint ellenőrző gyakorlatokat az együttműködési megállapodás értelmében az FKI szervez.

A felszerelések nyilvántartásának rendszere

A mentőszervezetbe bevont egységek felszereléseinek (szakfelszereléseknek) meglétéért, műszaki állapotáért, azok tanúsítványaiért, valamint a megfelelőségi okmányok érvényességéért a tagszervezetek vezetője, illetve magánszemélyként a tagok felelősek. A tagok felelőssége a nyilatkozatokban vállaltakon felül az általános fizikai, egészségügyi állapotukra, valamint az időszakos orvosi alkalmassági felülvizsgálatok meglétére is kiterjed.

Alkalmazás (gyakorlat vagy valós alkalmazás) esetén a komponensek vezetői, valamint a DBÖMCS vezetője ellenőrzik az összes felszerelést, az állomány fizikai és egészségügyi állapotát.

Az egészségügyi, orvosi ellátás módja

A mentett személyeknek és a DBÖMCS tagjainak egészségügyi ellátását az egészségügyi komponens tagjai végzik, amely biztosítja ezen személyek egészségügyi ellátását a hivatásos egészségügyi mentőegységek helyszínre érkezéséig.

A tagszervezetek bemutatása

Újbuda BHG Búvár Vízi mentő Technikai és Szabadidős Sportegyesület

Az egyesület 1957-ben alakult meg a klub, azóta folyamatosan végzik a búvár oktatást. Kezdetekben főként a klub építés, az utánpótlás nevelése volt a fő cél, ma már az oktatással társadalmi igényt elégítik ki.

Részt vettek  az 1965-ös dunai, a '70-es tiszai, és a '72-es drávai árvizek elleni védekezésben. Sokféle területen sokféle búvármunkát végeztek. Önfenntartó egyesület. Víz alatti filmes, fotós és videós tevékenységüknek nagy szerepe van a hazai búvárkodás kezdeti szakaszának megörökítésében. Hallgatóik közül sokan ma is aktív búvárok. A búvár versenysportban az egyesületből több európai- és világbajnok került ki. A több, mint ötven év alatt a búvárok képzésével, a búvársporttal kapcsolatos tevékenységüket balesetmentesen végezték. Céljuk a biztonságos képzés keretei közt hallgatóiknak a legjobbat adni. Az ÚJBUDA BHG Búvárklub a legtöbb búvárt képző klub Magyarországon. A többszintű nemzetközi minősítést adó tanfolyamokon kívül speciális szaktanfolyamokat is tartanak (víz alatti fotós, jég alá merülő, sisakos, zártruhás stb.).

Csepel Barakuda Búvár Sportegyesület

A Csepel Barakuda Búvár SE tájolós és uszonyosúszó klub. A búvárklub 1959-ben alakult "Csepel vizi sportklub" néven, majd az MHSZ megalakulása után "MHSZ Csepel Könnyűbúvárklub" néven folytatta tevékenységét egészen 1989-ig, ekkor vette fel a "Csepel Brakuda Búvár Sportegyesület" nevet. Az egyesület a szabadidős sportoktatását különböző szintű búvártanfolyamokkal segíti. Részt vesz a vízimentő-versenyeken, a diákolimpián, de fő sporttevékenysége az uszonyos és búvárúszás, valamint a tájékozódási búvárúszás. Az Egyesületben sportoló és oktató búvárok és segítőik alkotják a csapatot, 2 fő aktív Katasztrófavédelem búvárszolgálatnál dolgozó személy, 1 fő nyugállományú Katasztrófavédelem rajparancsnok (merülő vezető) a búvárszolgálatnál valamint az egyesületnél tevékenykedő 3 csillagos és mentőbúvárok valamint oktatók. Csak kiváló vízbiztonsággal és fizikai állapottal rendelkező tagjaik vannak.

Magyar Cserkészszövetség

A cserkészet önkéntes, vallásos, ifjúsági mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül. A cserkészet a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma. A világ több, mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik egy közös célért: segíteni a gyermekeket és fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A Magyar Cserkészszövetség tagja a Cserkészmozgalom Világszervezetének (World Organziation of the Scout Movement), amely az ENSZ tanácsadó tagja. A Magyar Cserkészszövetség tagjai közül 33 fő vállalta önkéntes alapon a DBÖMCS-be történő részvételt.

Dél-Csepel Polgárőr Egyesület

A Dél-Csepel Polgárőr Egyesület, nyílt közhasznú szervezet, amely 1999-ben alakult 13 alapító taggal, alapvetően bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi céllal. A Budapesti Polgárőr Szövetséghez tartoznak. Tevékenységük szigorúan politikamentes, egyesületük demokratikus civilszervezet. Jelenleg 45 fős tagsággal rendelkeznek. Megalakulásuk óta rendszeresen jelző- figyelő polgárőr szolgálatot látnak el a XXI. kerületben, részt vesznek a kerület társadalmi rendezvényeinek biztosításában, a civil együttműködések szervezésében, a környezetvédelemben.

Az egyesület a munkájáért 2004-ben a Budapesti Polgárőr Szövetség „Kiváló Polgárőr Egyesülete” címmel, 2005-ben az Országos Polgárőr Szövetség részéről az „Év Polgárőr Egyesülete” kitüntető címmel ismerték el.

Lágymányosi Polgárőr Egyesület

Az egyesült 2008-ban alakult meg Ózon- Pajzs Környezetvédő és Polgárőr Egyesület néven, majd 2012-ben alakult át Lágymányosi Polgárőr Egyesületté. Ugyan az elsődleges feladata a bűnmegelőzés, az elmúlt években az újbudai polgárőröknek köszönhetően számos elkövető került rendőrkézre. A 2013. március 15-i ünnepek idején, az M1-es autópályán részt vettek a mentési munkálatokban Tatabánya és Győr között. A bűnmegelőzési célból létrejött egyesület a rendőrséggel és az önkormányzattal szorosan együttműködik, tagjai aktívan hozzájárulnak Újbuda közbiztonságához. A bűnmegelőzési járőrszolgálataik során számos bűncselekményt sikerült már megakadályozniuk, vagy az elkövetőket tetten érniük. Az Országos Polgárőr Szövetség 2013-ban a polgárőr mozgalomban végzett tevékenysége elismeréseként az Év Polgárőr Egyesülete kitüntető címmel ismerte el munkájukat.

Budafok-Tétény Polgárőrség

A Budafok-Tétény Polgárőrség a "Budatétényi Védegylet" néven 1988-ban megalakult társadalmi összefogás 1989-ben cégbíróságon – Magyarországon elsőként – bejegyzett utóda. A civil önvédelmi kezdeményezés a rendszerváltás környékén tapasztalható, a közbiztonság drasztikus romlását előidéző jelenségek, cselekmények visszaszorítására alakult a kerület lakóiból. Az elmúlt közel 20 év során több tízezer óra közterületi szolgálatot teljesítettek polgárőrök a Rendőrség, Határőrség, Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományával, az ÁNTSZ munkatársaival közösen.


Nemzeti Minősítés megszerzése

2014. június 20-án és 21-én a Dél-budai Önkéntes Mentőcsoport Nemzeti Minősítő gyakorlaton vett részt. A minősítő bizottság a 4/2013. BM OKF Főigazgatói intézkedés 26. pontja szerint értékelte a gyakorlatot, melyen a Dél-budai Önkéntes Mentőcsoport minősítést szerzett búvár és alapvető vízkár elhárítási tevékenységekből.