Hírek


Balatonföldváron találkoztak a V4 országok katasztrófavédelmi vezetői
2018. június 13. 08:20
Június 11-13-a között Magyarországon tartják soron következő találkozójukat a Visegrádi Négyek országainak katasztrófavédelmi vezetői. A balatonföldvári ülésen, amelynek fókuszában a hatósági eszközökkel végzett megelőző tevékenység állt, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia mellett vendégként egy japán szakember is jelen volt.

Csehország delegációját Daniel Miklós ezredes, az országos tűzoltó-parancsnokság megelőzésért és a polgári veszélyhelyzetek kezeléséért felelős főigazgató-helyettese, Lengyelország küldöttségét Marek Jasinski, az országos tűzoltóparancsnok helyettese vezette, Szlovákia delegációjának élén Miloslav Ivica, a belügyminisztérium ügyvezető igazgatója állt, a házigazda magyar küldöttséget pedig dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató irányította.
 
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere először üdvözölte a résztvevőket, majd Góra Zoltán kijelentette: a hatósági munka meghatározó a katasztrófavédelem tevékenységében, ezért is választották a mostani tanácskozás fő témájául ezt a meghatározó területet. A tábornok reményét fejezte ki, hogy a találkozót követően az egymástól szerzett tapasztalatokat az egyes országok beépíthetik a mindennapi munkába.
 
A főigazgatótól hatósági helyettese, dr. Mógor Judit tűzoltó dandártábornok vette át a szót, aki elmondta, hogy 2012-ben teljesen új munkamódszert vezetett be a magyar katasztrófavédelem, amelynek fontos tevékenységi köre a hatósági eszközökkel történő megelőzés lett. A hatósági főigazgató-helyettes bemutatta azokat a rendelkezésre álló adminisztratív és gyakorlati eszközöket, amelyeket a szakterület a mindennapokban használ, így például a speciális járműveket és a nemrégiben beszerzett vízanalítikai eszközöket. Mógor Judit beszélt arról is, hogy a hazai katasztrófavédelem markáns hatósági felügyeletet gyakorol, ennek egyik alapját képezi a négy évvel ezelőtt kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, ami már olyan követelményeket tartalmaz, amelyek garantálják, hogy a korszerű technológia a tűzbiztonsággal találkozzon.
 
Csehország képviseletében Daniel Miklós, a cseh országos tűzoltó-parancsnokság megelőzésért és polgári veszélyhelyzetek kezeléséért felelős főigazgató-helyettese bemutatta országa krízismenedzsment-rendszerét. Elmondta, hogy 2000-ben három-négy olyan krízishelyzet volt Csehországban, amelyben az új válságkezelési programjuk jól vizsgázott, de szerencsére az azóta eltelt években nem volt szükség annak alkalmazására. Elhangzott: Csehországban tizenegyezer hivatásos és hetvenezer aktív önkéntes tűzoltó tevékenykedik, akiket krízishelyzetben bármikor be lehet vonni a káresetek felszámolásába.
 
Lengyelország képviselője, Adrian Bucalowski, a lengyel országos tűzoltó-parancsnokság nemzetközi együttműködési osztályának vezetője úgy fogalmazott: a cél az, hogy a V4-ek a katasztrófavédelem területén hatékonyabban működjenek együtt és kiemelten kezeljék a határ menti közös munkát. Az osztályvezető bemutatta a lengyel országos tűzoltó-parancsnokság működését. Mint mondta, ötszázkét hivatásos tűzoltóállomásuk van, ezek között megtalálhatóak az ipari, katonai, repülőtéri, sőt, kórházi egységek is.
 
A szlovák katasztrófavédelemről Matej Chorváth, a belügyminisztérium válságkezelési osztályának tanácsadója tájékoztatta az ülés résztvevőit. Elmondta, országában a polgári védelem és a tűzoltóság nem egy szervezethez tartozik, de mindkettő a belügyminisztérium alárendeltségében működik. A káresetek során hegyi, barlangi és bányamentő szervezetekre, helyi és ipari tűzoltókra, illetve az együttműködő társszervekre számíthatnak. A meteorológiai riasztások esetén elsősorban a polgári védelmet értesítik, a lakosságot azután ez a szervezet tájékoztatja.
 
Az első előadásokat követő konzultáció során számos téma került napirendre: az önkéntesek káresetek felszámolásában betöltött szerepe éppúgy, mint támogatásuk, illetve az egyes országokban alkalmazott eljárások kérdésköre.
 
A nap további részében előbb Jackovics Péter tű. ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályának vezetője bemutatta azt az új országos kockázatértékelési programot, amelyben a Budapestet érintő kockázati tényezőket azonosították. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy Magyarországon két, az ENSZ INSARAG alapján minősített, majd újraminősített mentőszervezet is dolgozik. Bemutatta a nehéz kategóriájú HUNOR-t és a közepes kategóriájú HUSZÁR-t, hozzátéve, hogy mindkét csapat külföldön is bevethető.
 
Hiroaki Maruya, a Tohoku Egyetem nemzetközi katasztrófavédelmi kutatóintézetének professzora előadásában arról beszélt, hogy Japán igen erősen kitett a természeti katasztrófáknak, éppen ezért kormányuk felismerte a megelőzés fontosságát. Mint mondta, már helyi és központi szinten is állandó képzéseket tartanak nemcsak a tűzoltóknak, hanem az összes önkéntes mentőcsapatnak is. Hiroaki Maruya beszámolt arról is, hogy a legtöbb intézményben dolgoznak önkéntes tűzoltók, saját egyetemén ő maga is a csapat tagja. A professzor elmondta, náluk a tűzoltók a hagyományos tűzoltói teendők mellett nagy hangsúlyt fektetnek más, speciális feladatokra is, így például adott esetben valamennyien felelősek az intézmények kiürítéséért, külön figyelnek az idős kollégákra.
 
A keddi találkozó végén a Visegrádi Négyek katasztrófavédelmi vezetői nyilatkozatot írtak alá, amelyben kifejezték elkötelezettségüket a további együttműködésben, egyúttal elismerik az integrált hatósági munka megelőzésben való szerepét.

Forrás: BM OKF

Fotós: Mihályka Szabina tű. főhadnagy - Somogy MKI