Mit kell tudni az önkéntes és köteles polgári védelmi szolgálatról?


A 2012. január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság életének és vagyonbiztonságának védelme. E feladat ellátásában azonban olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek arra, hogy részt vegyenek a veszélyek elhárításában, emellett segíteni is akarják a hivatásos szervezet munkáját. Sokakban felmerült, felmerül a kérdés például arról, hogy mit is jelent a polgári védelmi szolgálat kifejezés, mire kötelezheti a helyi lakost a polgármester, illetve mi a feladata a polgári védelmi szervezetbe beosztott, vagy ahhoz önkéntesen csatlakozott állampolgárnak? Az alábbi tájékoztatóban ezekre és más kérdésekre kapunk választ.

-          Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe?
A polgári védelemi szervezet tagjává válni kétféleképpen lehetséges. Az első, amikor a település polgármestere beosztja a 18 és 62 év közötti belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt a települési, munkahelyi, területi vagy központi polgári védelmi szervezetbe, amennyiben a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott mentességi ok nem áll fenn.
Az állampolgároknak az új katasztrófavédelmi törvény lehetőséget ad arra, hogy önként, határozott vagy határozatlan időre polgári védelmi szervezet tagjai legyenek. Tehát aki úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat. Ha munkájából vagy hobbijából adódóan valamilyen speciális képzettséggel/felszereléssel rendelkezik a csatlakozni kívánó (például alpinista, búvár, kutyás mentő), beléphet az önkéntes mentőszervezeteket tömörítő Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezetbe (FKRMSZ) is.
 
-          Mire számíthat az, akit beosztanak egy polgári védelmi szervezetbe?
A legtöbb állampolgár megijed, amikor kézhez kapja a polgári védelmi szervezetbe beosztó határozatát. Sokan azt a gondolják, hogy plusz kötelezettséggel terheli őket az önkormányzat, ami jelentős hatással lesz a mindennapi életükre. Ez azonban tévedés.
A beosztott kerületi lakos a felkészítés után csak akkor kerül ismét kapcsolatba a polgári védelemmel, ha olyan káresemény történik a lakhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester, mint a helyi védelmi bizottság elnöke elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. Milyen feladatok lehetnek ezek? Például homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben-elhelyezésben való közreműködés. Így a hivatásos szakemberek válláról a segítők leveszik a teher egy részét, a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltói foglalkozhatnak a veszélyesebb, speciális szakértelmet igénylő feladatokkal.
 
-          Mi a különbség a polgári védelmi szolgálat és a katonai szolgálat között?
Magyarországon minden magyar állampolgárt jogok illetnek meg (választójog, munkához való jog), illetve kötelezettségek terhelnek (adófizetési kötelezettség, polgári védelmi kötelezettség). A fő különbség a katonai szolgálat és a polgári védelmi kötelezettség között a szolgálat során elvégzendő feladatokban jelentkezik. A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állampolgár a fegyveres konfliktusokban vesz részt, amíg a polgári védelmi szolgálatot ellátó személy a katasztrófák elleni védekezésben lát el nélkülözhetetlen, nem fegyveres feladatokat. Különleges jogrend bevezetése esetén a polgári védelmi szolgálatra kötelezett állampolgárok beoszthatók nem fegyveres honvédelmi feladatok ellátására is. Fontos megemlíteni, hogy a polgári védelmi szolgálatot ellátó személyt nem lehet fegyveres konfliktus esetén besorozni, mivel ő a polgári védelmi szolgálat ellátásával teljesíti a honvédelmi kötelezettségét. A másik alapvető különbség a két szolgálat között a kiképzésben van. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személynek nem kell hosszú hónapokra laktanyába vonulni és ott alapkiképzésen részt venni, a felkészítés legfeljebb csupán évi 40 óra elméleti felkészítés (amelyből 6 óra alapképzés, 8 óra szakkiképzés, 12 óra továbbképzés, 14 óra vezetői képzés, és a teljes 40 óra csak a vezetői állományra vonatkozik) és maximum 72 óra gyakorlati képzés lehet. Katasztrófaveszély és veszélyhelyzet időszakában polgári védelmi szolgálatra maximum 15 napra oszthatók be az állampolgárok.
 
-          Mi a feladata a katasztrófavédelemnek a felkészülés időszakában?
A katasztrófavédelem hivatásos állománya a felkészülés időszakában elkészíti a helyi önkormányzatokkal a különleges jogrend idején alkalmazható terveket és létrehozza a polgári védelmi szervezeteket. A polgári védelmi szervezetek létrehozását, illetve az állampolgárok beosztását és felkészítését a katasztrófavédelem és az önkormányzatok közösen végzik, a 2011. évi CXXVIII törvény alapján. A veszélyhelyzetekre készített dokumentumrendszerek és a polgári védelmi szervezetek megalakításán kívül fontos feladat még a lakossági riasztórendszerek üzemeltetése, karbantartása. Egy bekövetkezett katasztrófa során ezek az eszközök emberek ezreinek az életét menthetik meg, így rendkívül fontos, hogy mindig használatra kész állapotban legyenek.
 
-          Milyen hatáskörei vannak a település polgármesterének a katasztrófavédelem területén?
A település polgármesterének legfontosabb hatásköre a település veszélyeztetettségének megfelelően a polgári védelmi szervezet létrehozása és a település lakosainak abba határozattal történő beosztása, majd az állampolgárok felkészítésre történő beosztása. A szervezetek felkészítését a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik, a speciális ismeretek oktatásához megfelelő szakmai jártassággal rendelkező személyt kérnek fel.
 
-          Szívesen vesznek-e ma részt a fiatalok a polgári védelmi szervezetek tevékenységében?
Az 1992 óta évenként megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági versenyeken egyre több fiatal ismerkedik meg a katasztrófavédelemmel, azon belül is a polgári védelemmel. Azok a fiatalok, akik ily módon kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és a bajban szeretnének segíteni másokon, szívesen vállalnak önként polgári védelmi szolgálatot.
 
-          Mikor és hogyan alakult át a polgári védelem a fővárosban?
Az eddig külön szervezetként működő Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság összevonásra került a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal és a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, így jött létre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az egyesítéssel jobban működő, komplexebb, több szakterületet magába foglaló szervezeti egység jött létre. Az eddig hivatásosok által végzett polgári védelmi feladatok egy része átkerült a helyi önkormányzatokhoz, ahol a közbiztonsági referens a hivatásos szakemberek segítségével látja el feladatait.
 
-          Jelenleg kik végzik a katasztrófavédelmi feladatokat a fővárosban?
A fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a katasztrófavédelmi kirendeltségek és az önkormányzatok közbiztonsági referensei együtt végzik a polgári védelmi szakterületi feladatokat. E feladatkörhöz tartoznak azok a lakosok is, akiket beosztottak a kerületi polgári védelmi szervezetbe. A fővárosban működik az úgynevezett Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ), amely önkéntes mentőszervezetekből áll. 
 
-          Hogyan egyeztethető össze a napi 8 órás munkával a polgári védelemi szervezetben való tagság?
A 2012. január 1-től életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény részben átalakította a polgári védelem rendszerét az országban. A jelenlegi törvényi szabályozás, egy 1996-ban - az akkori Parlament ellenszavazata nélkül - elfogadott szabályozást vett át, szóról szóra. (ld.: 1996. évi XXXVII. tv.)
Az állampolgárok segítségére csak a nagy kiterjedésű káresemények felszámolásában van szükség. Felkészítés, katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén a beosztott állampolgár munkajogi védelem alatt áll. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni,. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei minden esetben az elrendelőt terhelik. A távolléti díjat a felkészítésen részt vevő, vagy polgári védelmi szolgálatot teljesítő állampolgár a fizetésével együtt kapja meg.