Tűzvédelem Budapesten


Budapest helyzete tűzvédelmi szempontból rendkívül összetett, hazánkban egyedülálló. Ha figyelembe vesszük többek között a főváros népességét, illetve az agglomerációban élők, illetve az ingázók számát, a közlekedési útvonalak főváros-központúságát, a város beépítettségét, mindezek együtt és külön is kihatnak Budapest tűzvédelmi helyzetének sajátosságára.
 
A főváros területe mintegy 525,13 km2, amelyen belül megtalálható a sík és a hegyvidéki terület, városi és természeti környezet egyaránt. Népessége 1.733.685 fő (2011. január 1-jei adat), a főváros népességszáma az ország népességének mintegy 20%-át teszi ki. A főváros népsűrűsége 3.301 fő/km2.
A budapesti agglomerációban 2010. január 1-jén 2.524.697 fő élt (az ország összlakosságának több mint egynegyede), míg a budapesti várostérségben hozzávetőlegesen 3,5 millió fő, ezzel a magyar főváros a legnépesebb nagyvárosi övezet Kelet-Közép-Európában.
 
Budapest közigazgatási területén mintegy 890 ezer lakást tartanak számon. A tűzvédelmi helyzet értékelésének meghatározó eleme a lakáskörülmények állapota. A KSH több EU-s főváros lakáskörülményeinek adatait vizsgálva megállapította, hogy Budapest a laksűrűséget tekintve jól áll, viszont egy lakosra kis lakásterület jut, így a zsúfoltabb városok közé tartozik.
Magyarországon több mint félmillió panellakás van, melyben több mint 1,2 millió ember lakik. Ennek a lakásszámnak közel negyven százaléka Budapesten található. Így a panellakások biztonsága, tűzvédelme kiemelt fontosságú. Sajnos az elmúlt években kiírt panelpályázatok nem értek el az épületek tűzvédelmi helyzetére kiható pozitív változásokat. Az épületek legkritikusabb részein, az épületgépészeti rendszerek területén csupán néhány esetben történt korszerűsítés. A hiányosságok javításának elsődleges gátja a legtöbb esetben a forráshiány. A korszerűsítésre váró épületekben a tűzoltóság a használati szabályok szigorú betartatásával tudja „ellensúlyozni” a megfelelő tűzvédelmi eszközök, berendezések hiányát.
A fővárosban működik a legtöbb egészségügyi, illetve szociális intézmény (kórházak, idősek otthonai), melyek tűzvédelme szintúgy kiemelt fontosságú, különös tekintettel arra, hogy ezekben az intézményekben nagyon magas az idős, vagy magatehetetlen, mozgásában korlátozott személyek száma.
Az elmúlt két évtizedben Budapesten nagy számban épültek bevásárlóközpontok, ahol létesítményenként több ezres embertömeg fordul meg nap mint nap, hétköznapra vagy hétvégre való tekintet nélkül.  
Budapest hagyományosan kulturális központ. Jellemző a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállítótermek, múzeumok viszonylag magas száma, és az országos média koncentrációja. Emellett a főváros az ország egyik jelentős turisztikai központja. Vonzerejét nem csak természeti és építészeti értékeinek köszönheti, hanem egyre nagyobb arányban széles kulturális kínálatának is. Tükröződik mindez a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállító termek, múzeumok relatíve magas számában. Itt koncentrálódnak államigazgatási szervek, a pénzügyi intézmények, a nagyvállalatok székhelyei, jelentősek a modern üzleti szolgáltatások.
Magyarország a közlekedési struktúra kialakítását tekintve meglehetősen főváros-központú. A vasútvonalak, az autópályák kialakítása mind Budapest felé összpontosul, mintegy pókhálószerűen, hatványozva ezzel a közlekedés biztonságát. A jelentős fővárosi tömegközlekedés, az épülő 4-es metróvonal szintúgy meghatározza Budapest tűzvédelmének kiemelt fontosságát. A légi közlekedés tekintetében a Liszt Ferenc Repülőtér tűzvédelme ugyanúgy a fővárosra hárul, akárcsak a vízi közlekedés figyelembe vételével a Dunán zajló személyi és kereskedelmi hajózás biztonsága.
Mindezek ismeretében Budapest jelentős átmenő személyi forgalmat bonyolít a települések között és nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik az agglomerációból járnak munkába a fővárosba.       
Az országban működő vállalkozások közel 30%-a Budapesten található. Itt koncentrálódik a külföldi érdekeltségű vállalkozások körülbelül 60%-a, valamint az országban bejegyzett külföldi működő tőke valamivel több, mint fele.
A gazdasági helyzet következtében Budapesten évről évre kisebb számban, de folytatódik új meghatározó létesítmények tervezése, illetve kivitelezése. A főváros épített és természetes környezete, szerkezete, a beépítettség jellege, befolyással bír mind a tűzmegelőzési, mind a mentő tűzvédelmi tevékenységünkre.
 
A fővárosban évente több mint 10.000 riasztást kapnak kollégáink, körülbelül 90%-ban illetékességi területre, 10%-ban pedig az elsődleges működési területre, illetve működési területen kívül vonulnak.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsődleges működési területéhez tartozik Budapest közigazgatási területén kívül még további 19 település, hasonló nagyságú összterülettel, mint a főváros.