Tűzvédelem Budapesten

Budapest helyzete tűzvédelmi szempontból rendkívül összetett, hazánkban egyedülálló. Ha figyelembe vesszük többek között a főváros népességét, illetve az agglomerációban élők, illetve az ingázók számát, a közlekedési útvonalak főváros-központúságát, a város beépítettségét, mindezek együtt és külön is kihatnak Budapest tűzvédelmi helyzetének sajátosságára.

A főváros területe mintegy 525,13 km2, amelyen belül megtalálható a sík és a hegyvidéki terület, városi és természeti környezet egyaránt. Népessége 1.756.000 fő (2024. januári adat). A fővárosi tűzoltók vonulási körzetébe tartozik Budajenő, Budakeszi, Csömör, Dunakeszi, Ecser, Felsőpakony, Fót, Gyál, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Pécel, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Remeteszőlős, Solymár, Telki, Üröm és Vecsés. Ezen településeket is beleszámítva 2.024.000 ember él vonulási körzetünkben.

A tűzvédelmet mentő- és megelőző tűzvédelemre, illetve tűzvizsgálatra csoportosíthatjuk.

Mentő tűzvédelem (tűzoltóság)

Budapesten 17 hivatásos tűzoltólaktanya található, naponta 200 tűzoltó áll szolgálatban az év 365 napján, 24 órás készenlétben. A tűzoltóknak 120 másodpercen belül indulni kell a riasztás helyszínére.

A fővárosi tűzoltók átlagosan közel 16.000 riasztást kapnak évente tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, amely naponta 43 riasztást jelent. 

A tűzoltók tevékenységi körébe tartoznak még a műszaki mentések. A műszaki mentés a tűzoltói terminológiában gyakorlatilag minden, ami nem tűzoltás. Ide tartozik például a karambolos autók műszaki mentése, az alpintechnikai mentés, az állatmentés, viharkárok elhárítása, stb. 

Megelőző tűzvédelem

A megelőző tűzvédelem komplex fogalom, ugyanis magában foglal minden tevékenységet, amely a tűzesetek megelőzésére irányul. Ide sorolhatjuk a tűzvédelmi hatósági tevékenységet, amely tevékenységet a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (a kormány általános hatáskörű területi kormányzati igazgatási szervei) látnak el. 

Tűzvizsgálat

A tűzvizsgálat a tűz keletkezési okait hivatott kideríteni. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati hatósági eljárás keretében vizsgálja az illetékességi területén történt tűzesetek körülményeit. 

Alkalmazott jogszabályok

• A 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban Ákr.)
• Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről az a tűzoltóságról
• Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékről
• A 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
• 180/2005. (IX. 9.) Kormány rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról
• A Kormány 490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokról
• A 44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
• A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről
• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ)

Tűzvizsgálati eljárás

Általános információk

A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység.

A hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja döntését és eljárását.

A tűzvizsgálat célja

Az eljárás célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására.

A tűzvizsgálat hivatalból induló hatósági eljárás, az ügyfél kérelmére tűzvizsgálati eljárás megindítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az I. fokú tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatására jogszabályban meghatározott esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult.

Ügyfél

A tűzvizsgálati eljárásban ügyfélnek minősül a tűz keletkezési helyeként azonosított ingatlan vagy a tűzzel közvetlenül érintett ingóság tulajdonosa, használója.

Az eljárás megindításának okai

A tűzvizsgálati eljárást hivatalból kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,
• a tűzeset következtében haláleset történt,
• a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt,
• a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.

A tényállás tisztázása

A tűzvizsgálat során minden esetben tűzeseti helyszíni szemlét kell lefolytatni. Az eljárás során a hatóság a szakmai szempontok figyelembevételével választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközeit, például fényképeket készít, iratok bemutatását kéri az ügyféltől, nyilatkoztatja az ügyfelet, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, szükség szerint bizonyítékot foglal le.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő hatvan nap. A tűzvizsgálati eljárás az első eljárási cselekmény (a tűzeseti helyszíni szemle) elvégzésének napján kezdődik. Az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti.

Döntéshozatal

A hatóság a tűzvizsgálati eljárást a szakmai tapasztalatok megszerzése érdekében végzi. Ennek során az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával készülő összefoglaló jelentés záradékolása után kerül kiadmányozásra és megküldésre a 490/2017. Korm. rendelet (3) bekezdése szerinti ügyfélnek. A tűzvizsgálati jelentés rövid, közérthető formában tartalmazza a tűz keletkezéséhez vezető folyamatra, tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jelentés az ügyfél számára jogot, kötelezettséget nem állapít meg.

Tűzeseti hatósági bizonyítvány

Általános információk

A tűzeset bekövetkezése szerint területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség az ügyfél kérelmére tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány tartalmát a tűzesettel összefüggésben végzett kötelező adatgyűjtés alapozza meg.

A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.

Az ügyfél kérelmének tartalmaznia kell a tűz keletkezési helyét, idejét, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadását kezdeményezi.

A tűzeseti hatósági bizonyítvány iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:

• ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcíme vagy székhelye;
• az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme;
• az ügyfélnek vagy képviselőjének az elektronikus levélcíme, a telefonos elérhetősége;
• tűz keletkezési helye, ideje;
• a hatósági bizonyítvány felhasználásának a célja.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni. Ha a hatóság számára rendelkezésére állnak a hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges adatok, a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél, akkor 8 napon belül kell kiadni sommás eljárásban.

A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja ha:

• kiadása jogszabályba ütközik,
• az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik,
• a tűzeset megtörténtének ténye a helyszín megtekintése alapján egyértelműen nem állapítható meg.

Jogorvoslat

A tűzeseti hatósági bizonyítvány ellen jogorvoslatnak van helye. Ha a tűzeseti hatósági bizonyítványt kiállító hatóság hivatalból megállapítja, hogy a tűzeseti hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, úgy a hatóság kijavítja, visszavonja vagy módosítja.