Veszélyes szállítmányokkal kapcsolatos hatósági feladatok, jogszabályok
Feladatrendszer
A BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály szakmai feladatai közé tartozik a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru közúti szállításokhoz kapcsolódó telephelyi ellenőrzésekkel, valamint az első- és másodfokú hatósági tevékenység szakmai felügyeletével kapcsolatos teendők ellátása, ennek megfelelően irányítja a veszélyes áru szállításának ellenőrzésével, szankcionálásával, balesetek kivizsgálásával összefüggő katasztrófavédelmi hatósági feladatokat. A főosztály ellátja egyes csomagoló- és szállítóeszközök típusjóváhagyásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységet, a területi szervek által végrehajtott, társszervekkel közös, valamint a több megyére kiterjedő veszélyes áru szállítási szakterületet érintő ellenőrzések felügyeletét és az azokról készült statisztikák összesítését. Figyelemmel kíséri ezen felül a veszélyes áru szállítással kapcsolatos tendenciákat, ezek alapján a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében intézkedéseket, iránymutatásokat ad ki, illetve javaslatot készít elő a vonatkozó jogszabályok módosítására.
Előzmények
A katasztrófavédelmi szervek az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről szóló 122/1989. (XII. 5.) MT rendelet módosítását követően 2001. óta vesznek részt a veszélyes áruk közúti szállításának (ADR) hatósági ellenőrzésében.
2002-ben hatályba lépett a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet, melynek értelmében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a társhatóságokkal együttműködve teljes körű jogkört kaptak a veszélyes áruk szállítása szabályainak közúti és a telephelyi ellenőrzéseire.
A 2007. évben bekövetkezett jogszabály módosítások kapcsán a katasztrófavédelem mint önálló ellenőrzési és szankcionálási tevékenységet végrehajtó „katasztrófavédelmi hatóság” került nevesítésre a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (Kkt.) és az
1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben. Az ADR-es szállítások ellenőrzésével és a szállítások során elkövetett szabálytalanságok bírságolásával kapcsolatos eljárások lefolytatását ettől kezdve tehát a BM OKF és igazgatóságai önállóan, teljes hatáskörrel végzik.
Újabb jelentős fordulópontra 2012. január 1-vel került sor, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. évi törvény hatályba lépését követően.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló új szabályozás a vonatkozó ágazati törvények (1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről; 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről; 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről) módosításával megteremtette a jogszabályi hátterét annak, hogy a katasztrófavédelem immáron önálló hatósági jogkörben végezheti a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzését is, valamint szükség esetén bírságot szabhat ki, illetve egyéb intézkedéseket eszközölhet a veszélyhelyzetek elkerülése érdekében. A módosított ágazati törvények adta felhatalmazás alapján a végrehajtás részleteit pontosítandóan került kiadásra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján, hosszas jogszabályi előkészítő munka után 2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási ágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogkörök kapcsán már pontos iránymutatás mentén tudja feladatait végrehajtani.
A veszélyes áru szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei, a területi szerv teljes illetékességi területén hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen számíthatnak ellenőrzésre az érintettek. A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szervei önállóan is jogosultak végrehajtani.
Kiemelten kezelendő a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatának szakszerű végrehajtása, valamint a balesetek kivizsgálásával szerzett tapasztalatok értékelése. Alapvető feladatként jelentkezik, hogy a veszélyes áru szállítása során bekövetkezett balesetek, események okai, következményei és a megelőzés lehetséges módjai meghatározásra kerüljenek. Ennek egyik fő alapja, hogy ezeket az eseményeket a katasztrófavédelmi szervek megfelelő módon, kellő alapossággal kivizsgálják, dokumentálják, hogy az érintett vállalkozások figyelmét felhívják az esetleges hiányosságokra, valamint ha szükséges jogszabály módosítást kezdeményezzenek a további balesetek megelőzése érdekében. A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását elsősorban a katasztrófavédelmi mobil laborok (KML) végzik, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez, illetve eseményekhez a KML vonulásra kötelezett. A közúti balesetek kapcsán elmondható, hogy a legtöbb esetben alapvetően közlekedési szabályszegés, figyelmetlenség volt a balesetek bekövetkezésének alapvető oka, de esetenként árukezelési szabálytalanságok (pl. a rakomány rögzítésének szabálytalanságából eredően a rakomány elhagyása, stb.) is tetten érhetők voltak a vizsgálatok eredményei alapján. A vasúti események kapcsán megállapítható, hogy az események kialakulásának oka elsősorban a vasúti kocsik töltő-lefejtő szerelvényeinek tömítetlensége, valamint a tartálykocsik elégtelen műszaki állapota, megfelelő karbantartásának hiánya.
A veszélyes áru szállítás során használt csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint az ömlesztettáru-konténerek gyártásának jóváhagyása ugyancsak hatással van a közlekedés biztonságra, mint a katasztrófavédelem veszélyes szállítmányok szakterületének bármely másik tevékenysége, így 2020. január 01-től a csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típusjóváhagyásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági jogkör ellátása a kormány döntésének megfelelően a katasztrófavédelem központi szervének feladata.
Társhatóságok, együttműködések, akciók
A BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály szoros együttműködést tart fenn mind a társszervekkel, mind a szakmai szervezetekkel, a mindennapi ellenőrzések és hatósági ügyek, illetve az alkalmanként jelentkező egyeztetési feladatok végrehajtása területén. A főosztály koordinálása mellett a társhatóságokkal közösen országos hatáskörű a veszélyes áru szállítás ellenőrzését célzó közúti, vasúti ás vízi ellenőrzési akció sorozatok kerültek, kerülnek végrehajtásra. A műveletek célja az illegális nemzetközi és belföldi veszélyes szállítmányok felderítése, a rejtett vagy szabálytalan veszélyes áru szállítások feltárása, valamint a szállítási alágazatonkénti nyomon követése volt, különös tekintettel a Magyarország területére belépő szállítmányok ellenőrzésére. Az ellenőrzéssorozatok résztvevői a társhatóságok részéről a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysága, valamint Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és illetékes szerveik voltak.
A társhatóságokkal való együttműködés minden esetben megfelelő és hatékony volt, az ellenőri munka végrehajtását kölcsönösen elősegítették. A hatékonyság növelése érdekében a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése mindhárom szállítási alágazat (közút, vasút, vízi út) tekintetében egy időben, közös erőkkel történt.
Az eddigi tapasztalatok alapján indokolt további, hasonló, a társhatóságokkal közös ellenőrzések rendszeres megszervezése.
A társhatóságokkal történő együttműködés hatékonyságát igazolja, hogy a BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály közreműködik a nemzetközi jelentőségű Dunai Rendészeti Koordinációs Központ létrehozásának és kialakításának végrehajtásában is.
Képzés, továbbképzés
A veszélyes árut szállító járművek katasztrófavédelmi ellenőrzéséhez speciális szakmai ismeretek szükségesek. Ennek megfelelően a veszélyes áru szállítás ellenőrzését végző állomány képzése, az ellenőri munkára történő felkészítés minden katasztrófavédelmi igazgatóságon folyamatos.
A katasztrófavédelem a jogszabályi változásokból adódóan a közúti szállítások ellenőrzése mellett vasúti, vízi szállítások ellenőrzését is végzi. A feladat végrehajtására történő felkészülés keretén belül folyamatos tanfolyami képzés valósul meg a veszélyes áruk vasúti, vízi, és légi szállítására vonatkozó jogszabályi előírások tekintetében.
Rendszeres képzés volt a területi szervek kijelölt állománya számára a „Veszélyes áru ügyintéző” (OKJ-s) tanfolyam, ahol elsősorban a közúti veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére képeztek szakembereket. A megszűnt OKJ-s képzés helyett a továbbiakban a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szervezésében kerülnek végrehajtásra képzések. Ezen túlmenően a kiterjesztett hatósági feladatok végrehajtására történő felkészülés érdekében a központi szerv BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály ügyintézőinek, valamint területi szervek érintett állománya számára a „Veszélyes áru ügyintéző” OKJ-s képesítést kiegészítő tanfolyam került megszervezésre a veszélyes áruk vasúti (RID), vízi (ADN) és légi (ICAO) szállításának ellenőrzésére. A megfelelő ellenőri létszám biztosítása érdekében a veszélyes áru szállítások megfelelő hatósági felügyelet alatt tartására történő felkészítés keretében ezen kiegészítő képzések is tovább folytatódnak, továbbá a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzés szélesebb körben történő megszerzése is folyamatos.
Összegezés
A fentiek alapján összegezésként elmondható, hogy a veszélyes áru szállítás ellenőrzésének szakterülete számára kiemelkedő feladat, hogy a megújult katasztrófavédelmi szervezetrendszer és szabályozási háttér biztosította előnyöket a gyakorlatban is érvényre juttassa, ezzel fokozva a lakosság életének és vagyonának biztonságát, a kiemelkedő társadalmi jelentőségű közszolgáltatások folytonosságának biztosítását, valamint a meglévő közfeladatok, a közbiztonság, valamint a közlekedés biztonságának hatékonyabb ellátását.
