Mit kell tudni az önkéntes és köteles polgári védelmi szolgálatról?
A 2012. január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság élet- és anyagi javainak védelme. E feladat ellátásában azonban olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek arra, hogy részt vegyenek a veszélyek elhárításában, emellett segíteni is akarják a hivatásos szervezet munkáját. Sokakban felmerült, felmerül a kérdés például arról, hogy mit is jelent a polgári védelmi szolgálat kifejezés, mire kötelezheti a helyi lakost a polgármester, illetve mi a feladata a polgári védelmi szervezetbe beosztott, vagy ahhoz önkéntesen csatlakozott állampolgárnak? Az alábbi tájékoztatóban ezekre és más kérdésekre kapunk választ.
- Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe?
A polgári védelmi szervezet tagjává válni kétféleképpen lehetséges. Az első, amikor a település polgármestere beosztja a 18 és főszabály szerint 65 év közötti belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt a települési, munkahelyi, területi vagy központi polgári védelmi szervezetbe, amennyiben a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott mentességi ok nem áll fenn.
Az állampolgároknak az új katasztrófavédelmi törvény és a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29) BM rendelet lehetőséget ad arra, hogy önként, határozott vagy határozatlan időre polgári védelmi szervezet tagjai legyenek. Tehát aki úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat. Ha munkájából vagy hobbijából adódóan valamilyen speciális képzettséggel/felszereléssel rendelkezik a csatlakozni kívánó (például alpinista, búvár, kutyás mentő), beléphet az önkéntes mentőszervezeteket tömörítő Budapest Mentőszervezetbe (BMSZ) is.
- Mire számíthat az, akit beosztanak egy polgári védelmi szervezetbe?
A legtöbb állampolgár megijed, amikor kézhez kapja a polgári védelmi szervezetbe beosztó határozatát. Sokan azt a gondolják, hogy plusz kötelezettséggel terheli őket az önkormányzat, ami jelentős hatással lesz a mindennapi életükre. Ez azonban tévedés.
A beosztott kerületi lakos a felkészítés után csak akkor kerül ismét kapcsolatba a polgári védelemmel, ha olyan káresemény történik a lakhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. Milyen feladatok lehetnek ezek? Például homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben-elhelyezésben való közreműködés. Így a hivatásos szakemberek válláról a segítők leveszik a teher egy részét, a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltói foglalkozhatnak a veszélyesebb, speciális szakértelmet igénylő feladatokkal.
- Mi a különbség a polgári védelmi szolgálat és a katonai szolgálat között?
Magyarországon minden magyar állampolgárt jogok illetnek meg (választójog, mukához való jog), illetve kötelezettségek terhelnek (adófizetési kötelezettség, polgári védelmi kötelezettség). A fő különbség a katonai szolgálat és a polgári védelmi kötelezettség között a szolgálat során elvégzendő feladatokban jelentkezik. A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állampolgár a fegyveres konfliktusokban vesz részt, amíg a polgári védelmi szolgálatot ellátó személy a katasztrófák elleni védekezésben lát el nélkülözhetetlen, nem fegyveres feladatokat. Különleges jogrend bevezetése esetén a polgári védelmi szolgálatra kötelezett állampolgárok beoszthatók nem fegyveres honvédelmi feladatok ellátására is. Fontos megemlíteni, hogy a polgári védelmi szolgálatot ellátó személyt nem lehet fegyveres konfliktus esetén besorozni, mivel ő a polgári védelmi szolgálat ellátásával teljesíti a honvédelmi kötelezettségét. A másik alapvető különbség a két szolgálat között a kiképzésben van. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személynek nem kell hosszú hónapokra laktanyába vonulni és ott alapkiképzésen részt venni, a felkészítés legfeljebb csupán évi 40 óra elméleti felkészítés (amelyből 6 óra alapképzés, 8 óra szakkiképzés, 12 óra továbbképzés, 14 óra vezetői képzés, és a teljes 40 óra csak a vezetői állományra vonatkozik) és maximum 72 óra gyakorlati képzés lehet. Katasztrófaveszély és veszélyhelyzet időszakában polgári védelmi szolgálatra maximum 15 napra oszthatók be az állampolgárok.
- Mi a feladata a katasztrófavédelemnek a felkészülés időszakában?
A katasztrófavédelem hivatásos állománya a felkészülés időszakában elkészíti a helyi önkormányzatokkal a különleges jogrend idején alkalmazható terveket és létrehozza a polgári védelmi szervezeteket. A polgári védelmi szervezetek létrehozását, illetve az állampolgárok beosztását és felkészítését a katasztrófavédelem és az önkormányzatok közösen végzik, a 2011. évi CXXVIII. és a 2021. évi XCIII. törvények alapján. A veszélyhelyzetekre készített dokumentumrendszerek és a polgári védelmi szervezetek megalakításán kívül fontos feladat még a lakossági riasztórendszerek üzemeltetése, karbantartása. Egy bekövetkezett katasztrófa során ezek az eszközök emberek ezreinek az életét menthetik meg, így rendkívül fontos, hogy mindig használatra kész állapotban legyenek.
- Milyen hatáskörei vannak a település polgármesterének a katasztrófavédelem területén?
A település polgármesterének legfontosabb hatásköre a település veszélyeztetettségének megfelelően a polgári védelmi szervezet létrehozása és a település lakosainak abba határozattal történő beosztása, majd az állampolgárok felkészítésre történő beosztása. A szervezetek felkészítését a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik, a speciális ismeretek oktatásához megfelelő szakmai jártassággal rendelkező személyt kérnek fel.
- Szívesen vesznek-e ma részt a fiatalok a polgári védelmi szervezetek tevékenységében?
Az 1992 óta évenként megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági versenyeken egyre több fiatal ismerkedik meg a katasztrófavédelemmel, azon belül is a polgári védelemmel. Azok a fiatalok, akik ily módon kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és a bajban szeretnének segíteni másokon, szívesen vállalnak önként polgári védelmi szolgálatot.
- Mikor és hogyan alakult át a polgári védelem a fővárosban?
Az eddig külön szervezetként működő Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság összevonásra került a Fővárosi Tűzoltó-parancsnoksággal és a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, így jött létre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az egyesítéssel jobban működő, komplexebb, több szakterületet magába foglaló szervezeti egység jött létre. Az eddig hivatásosok által végzett polgári védelmi feladatok egy része átkerült a helyi önkormányzatokhoz, ahol a közbiztonsági referens a hivatásos szakemberek segítségével látja el feladatait.
- Jelenleg kik végzik a katasztrófavédelmi feladatokat a fővárosban?
A fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a katasztrófavédelmi kirendeltségek és az önkormányzatok közbiztonsági referensei együtt végzik a polgári védelmi szakterületi feladatokat. E feladatkörhöz tartoznak azok a lakosok is, akiket beosztottak a kerületi polgári védelmi szervezetbe. A fővárosban működik az úgynevezett Budapest Mentőszervezetbe (BMSZ), amely önkéntes mentőszervezetekből áll.
- Hogyan egyeztethető össze a napi 8 órás munkával a polgári védelmi szervezetben való tagság?
Az állampolgárok segítségére csak a nagy kiterjedésű káresemények felszámolásában van szükség. Felkészítés, katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén a beosztott állampolgár munkajogi védelem alatt áll. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni,. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei minden esetben az elrendelőt terhelik. A távolléti díjat a felkészítésen részt vevő, vagy polgári védelmi szolgálatot teljesítő állampolgár a fizetésével együtt kapja meg.
