Az első légitámadás

 Az első légitámadás
 
A székesfővárosi tűzoltóság 1942. évi működéséről közzétett adatok szerint: „…orosz  százkilós  gyújtóbombák és többszáz kilós romboló bombák... A két légitámadás rendkívül kijózanítólag hatott a városra... a kis erővel végrehajtott légitámadás is – amit nyugodtan a zavaró légitámadások  közé sorolhatunk – mennyire igazolta azokat az elméleti tételeket, amelyeket az eddigi  külföldi tömeges légitámadások káraiból irányként magunk részére levontunk.... az összes kár negyed része rombolás, háromnegyed része pedig tűzkár, gázkár pedig semmi sem volt...beigazolódott, hogy a légitámadás elleni védekezés alapja a tűzvédelem”. Az 1943-as esztendő kinevezésekkel indult: a polgármester Benedek Mihály dr. tűzoltó alparancsnokot tűzoltóparancsnokká, Kéler Dénes, Máté Ernő, Zsámbéky Sebő felügyelőket alparancsnokokká, lovag Gesztődi Ernő, Marinovich Endre dr., Bercsei Tibor, Preszly Béla felügyelőket és Tarján Rezső segédfelügyelőt főfelügyelőkké, továbbá Barabás Ernőt, vitéz  Sándor Józsefet, Bassó Eleket, Szomolányi Sándort, Szilágyi Miklóst, Villy Endre dr.-t és Füspök Zoltánt felügyelőkké nevezte ki.
Ebben az évben is hagyományos külsőségek között ünnepelték meg Szent Flórián napját. A megjelentek (v. Kiss Lajos dr. országos tűzrendészeti felügyelő, a Budapesti Kéményseprők Ipartestületének küldöttsége, a fővárosi  tűzoltóság tisztikara) és a tűzoltó díszszázad előtt  Szilvay Kornél tűzoltóparancsnok mondott ünnepi beszédet. 1943. május  30-án  pedig a Kun utcai laktanya nagytermében kegyelettel  emlékeztek meg a világháborúban elesett hősökről.
Az 1944. évben a fővárosi tűzoltó-főparancsnokságon  a következő szakosztályok dolgoztak:
1.) Közigazgatási és személyzeti szakosztály,
2.) Légoltalmi és építésügyi szakosztály,
3.) Műszaki és gazdasági szakosztály.
1944-ben a légoltalomra való felkészülés jegyében a fővárosi tűzoltóság szerállományába 3 tiszti gépkocsi, 32 db 2500 l/p-es úgynevezett „nagy Klöckner”, 32 db 1500 l/p-es „kis Klöckner”, 5 db 2000 l/p-es, 2 db 1700, 11 db 1500 és 4 db 1000 l/p teljesítményű gépjárműfecskendő tartozott. Ezek összteljesítménye 161.900 l/p volt. Nyolcszázas kismotorfecskendőből 136 darabot tudtak bevetni 7 tolólétrájuk volt, míg a különleges szerek mennyisége a következőképpen alakult: szárazoltó 4 db, áramfejlesztő 2 db, műszaki mentőszer 2 db, tömlőszállító 7 db, habanyag szállító 1 db, kismotorfecskendő-szállító jármű 2 db, terepjáró 1 db, kéménytüzes jármű 9 db. Ezeken felül még 9 személygépkocsi, 23 sebesültszállító, 47 db különböző nagyságú tehergépkocsi, 496 db targonca tartozott a szerállományhoz. Tömlőkészletük elérte a 87.000  métert.
A március 18-án kelt tűzoltó-főparancsnoksági napiparancs szerint a húsvéti lelkigyakorlatok alól felmentést senki sem kaphatott. A csapatokat a templomba minden alkalommal a tűzoltózenekar kísérte. A kirendeltek öltözete I. rendű ruha, sapka, derékszíj, fehér kesztyű, csizma volt. A nagyszombati körmenetre kirendelt szabadnaposoknak viszont sisakban kellett kivonulniuk.

 
Az első bombatámadások és hatásuk
 
1944. április 3-án a kárjelentési napló szerint  bombatámadás során  a IX. kerület, Gyáli út  5/7. szám alatti Szent László kórház nagyobb része bombatalálatoktól elpusztult, leégett. A tisztviselői pavilonok alatti óvóhelyeket három helyen bombatalálat érte, 100 halott és 20 sebesült volt. 11 óra 45 perckor a IX. kerület, Márton u. 35/c. alatti ház bombatalálattól összeomlott, itt nyolcan haltak meg. 12 óra 20 perckor a IX. Gyáli út 11. sz. alatti faraktárakban tárolt  élelmiszereket borították lángba a bombák, a romok alól 12 halottat emeltek ki. Akkor borult lángba a Petróleumgyár, a pesterzsébeti városház romjai alól 10 halottat, a IX. kerület, Szvetanai u. 32. szám ház romjai közül két sebesültet és öt halottat emeltek ki.

 
Az égő Petróleumgyár (1944)
Ez volt az első nagyobb méretű légitámadás, amely Budapestet   Istókovits Kálmán: Légóstűzoltó önarckép

 
48 óra készültségi, 24 óra tartalékszolgálat
 
Május 4-én – Szent Flórián napján – a Budapesti Kéményseprők Ipartestületének alapítványából két tűznél megsebesült tűzoltó jutalmazására került sor. A május 4-i napiparancsból értesülhetett a fővárosi tűzoltóság állománya arról, hogy Ausch Rezső főparancsnok-helyettest és Szilvay Kornél parancsnokot 1944. április 30-ával nyugállományba helyezték.
A készültségi ügyelet ellátását újból szabályozták és 1944. május 15-én 8 órától a hivatásos tűzoltóság felügyeleti szolgálatának ellátása céljából a legénységet 48 óra  első vonalbeli készültségügyelete után  24 órai tartalék szolgálatra osztották be, amelyből a külső szolgálatokat (színház stb.) 120-140 fő látta el. A szabadnap megszűnt. A tartalékszolgálatban lévők a felügyeleten kívüli időben szolgálatmentesek voltak, de Budapestet ért légitámadás esetén a riadó feloldása után kötelesek voltak a lakásuk szerinti legközelebbi alosztályra bevonulni. A beosztottak közül az anyagutánpótlás és a szerjavítás zavartalan lebonyolítása érdekében a műhelyben foglalkoztatottak munkaidejét 7 óra 30 perctől 15 óráig állapították meg.
 
Július 2-án 600-700 nehézbombázó szórta bombáit a fővárosra, aminek következtében 136 halott-, 111 sebesült-, 370 házveszteséget jelentettek. Az V. kerületben teljesen leégtek a nagy malmok, és több  nagyüzem is súlyos károkat szenvedett.
1944. május 20-án a légitámadások okozta káresetekhez kirendelt bátor és önfeláldozó magatartást tanúsító  tűzoltótisztek, tűzoltók és segédtűzoltók közül 185 hivatásos és 6 önkéntes tűzoltót, valamint az április 3-i légitámadás alkalmával gyújtóbomba tüzét megfékező Tóth Sándor segédtűzoltót  főparancsnoki dicséretben részesítették.


 
Kinevezések és nyugdíjazások
 
A polgármester a főparancsnok előterjesztésére 1944. június 1-i hatállyal Erlaky György főparancsnok-helyettest a IV. fizetési osztályba  sorolt  tűzoltó-főparancsnokhelyettesi állásba, Wunderlich Antal és  dr. Benedek Mihály parancsnokokat, valamint Zsámbéky Sebő alparancsnokot az V. fizetési osztályba sorolt főparancsnok-helyettesi állásba, Somorjay István, Kőry Árpád, Máté Ernő alparancsnokokat a VI. fizetési osztályba sorolt tűzoltóparancsnoki állásba, Regőlyi Győző, Gesztődi Ernő, dr. Marinovich Endre, Bercsei Tibor és Preszly Béla tűzoltó főfelügyelőket a VII. fizetési osztályba sorolt tűzoltó-alparancsnoki állásba, Barabás Ernő, valamint Sándor József, Bassó Elek, Szomolányi Sándor és Szilágyi Miklós főfelügyelőket a VIII. fizetési osztályba sorolt  tűzoltó-főfelügyelői állásba, Teasdale Róbert, dr. Csetle László, Gyulai Zoltán és Tótin László tűzoltó-segédfelügyelőket a IX. fizetési osztályba besorolt tűzoltó felügyelői állásba, dr. Séra Lajos, dr. Csató Géza, dr. Fehérdy Károly, dr. Kacsóh János, dr. Lugosi György behelyettesített segédfelügyelőket, továbbá Baross Imre, Kertész Ferenc, Kassay Gyula és Inokay László tűzoltó tisztgyakornokokat a X. fizetési osztályba  sorolt  tűzoltó segédfelügyelői állásba kinevezte. Kinevezésre került még három gyakornok is. Ugyanakkor Teasdale Ottó másodfőparancsnokot – saját kérelmére – 1944. május 31-ével nyugdíjazták.

Az állomány tudomására adták, hogy a Magyar Fémlemezipar Rt. Igazgatósága köszönetet mondott a gyár 1944. május hó 5-i súlyos bombatámadása alkalmával kárelhárításra kivonult legénység önfeláldozó, bátor munkájáért.
A csapatbeosztás így alakult:
1944. szeptember 18-án 2 db 250 kg-os bomba találta el a Kun utcai laktanyát. Az egyik a szertár fölötti részt, a másik a parancsnoki irodát és a múzeumot semmisítette meg. Októberben több belövés és újabb bombatámadás is érte, akkor a ruharaktár, a fotó- és a vegyilabor semmisült meg.


 
A kormányzó rádiószózatának hatása
 
„A kormányzó úr az imént rádiószózatot intézett a nemzethez, melyben bejelentette, hogy a háború elveszett és fegyverszünetet kért. Elrendelem, hogy a kormányzó úr rádiószózatát azonnal teljes terjedelmében oktassák a legénységnek, és mint országos tűzrendészeti felügyelő a legszigorúbban megparancsolom, hogy mindenki tartsa magát mindhalálig az alkotmányra és a kormányzó úrra tett esküjéhez.”
Budapest tűzoltószer állományának 85%-át 1944. december 7-től nyugatra vitték.
Megállapítja, hogy: „...a tűzoltósági személyek vonakodnak székhelyüket elhagyni és így nem csak ők, mint hasznos műszaki személyzet, hanem az értékes  tűzoltógépek is az ellenség kezére juthatnak(...) Kötelezni kell a  beosztott  személyzetet, hogy a szerekkel, anyaggal szükség esetén zárt kötelékben okvetlen elvonuljon(...) Aki megtagadja a HM által kiadott rendelkezések végrehajtását, vét a honvédelmi törvény ellen, és cselekedetének megtorlása a honvédbíróság illetékessége alá tartozik...”.
 
Preszly Béla  
Preszly Béla
    A Kun utcai laktanya az újjáépítés megkezdésekor
A Kun utcai laktanya az újjáépítés megkezdésekor

1946 augusztusában adták hírül az újságok, hogy a fővárosi tűzoltóság tűzszerészei a százezredik fel nem robbant bombát hatástalanították.
 

 

 

 

 

Minárovics János