Az új évtizedek (1960-70) eseményei

Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején több kerületi tűzoltóparancsnokság összevonásra került, így egyes kerületekben megszűntek az önálló alosztályparancsnokságok. Korábban megszűnt a XV., XVI., XVIII. kerületi alosztály. Az 1961-es évben a II., a XII. kerületi alosztály összevonásával megalakult az I-II-XII. kerületi alosztályparancsnokság, valamint a VI-VII. kerületi alosztály megszűnésével az V-VI-VII. kerületi alosztályparancsnokság.
 
December 20-án déli 12 óra 15 perckor egy tartályvonat Budapest-Ferencváros állomáson áttörte a vágányzáró bakot és megrongálta az állomásépületet. A tartálykocsiból ömlő olaj a 15.000 voltos felsővezeték leszakadása következtében meggyulladt. Hatalmas tűz keletkezett, még a vágányok váltói is megolvadtak. Az épületből hárman nem tudtak kimenekülni. A fővárosi tűzoltóság, a vasutasok és a helyszínen tartózkodó rendészeti szervek – nagy bátorságot tanúsítva – a tüzet lokalizálták.
Nagyobb tűzről a „Magyar Tűzoltó” ezután 1962 februárjában adott hírt. Akkor közölték, hogy január 14-én – a késő délutáni órákban – hatalmas tűz keletkezett az egyik városligeti pavilonban. A raktárnak használt épület tüzét a kivonult egységek gyorsan eloltották.

KatasztrófavédelemUgyancsak a tűzoltó szaklap adott hírt 1962 márciusában arról is, hogy: „A közelmúltban megérkezett állomáshelyére -az Óbudai Hajógyári tisztiőrs körletébe- a T-1-es jelzésű tűzoltó hajó”. A magyar gyártmányú hajó első vízágyúja percenként 2000 liter vizet adott, szivattyúinak összteljesítménye 8 atm. üzemi nyomáson 9000 liter/perc volt, s a két vízágyújából egy óra alatt megközelítőleg 300 köbméter vizet nyomathattak ki. A hajó legnagyobb sebessége 30 km/óra, amit a magyar viszonylatban elsőként kialakított, ún. félsikló hajótest tett lehetővé.
1962 áprilisában Czottner Sándor nehézipari miniszter köszönte meg a Reanal Finomvegyszergyárban április 29-én keletkezett tűz eloltásában részt vett tűzoltóegységek lelkes, odaadó munkáját, amivel a népgazdasági szempontból jelentős exportot termelő gyárrészleget megmentették.
Június 23-án a BEAC Mező utcai sporttelepén 22 csapat (a kerületi versenyek első helyezettjei) versenyzett egymással az országos versenyre való továbbjutásért, ahol az országrészi versenyek legjobbjaival mérik össze felkészültségüket. A Láng-gyári ifik 35 másodperc alatt szerelték meg a 400-as kismotorfecskendőt, és az első helyen végeztek.
 
1963 második felében 300 fővárosi létesítményben tartottak tűzrendészeti szemlét. Az 1/1963. (VII. 5.) BM sz. rendelet – mely az akkori gazdasági viszonyoknak megfelelően szabályozta a tűz elleni védekezés feladatait és a tűzrendészet még fokozottabb társadalmasításáról intézkedett – végrehajtásának tapasztalatait értékelve Ficsór Sándor tű. őrnagy írja a „Magyar Tűzoltó” 1964. februári számában: „Budapest területén működő I. fokú tűzrendészeti hatóságok ma már azonos módon értelmezik a rendeletben foglaltakat”. Ez nem kis munkával járt, hiszen az új jogszabályban a tűzrendészeti szervezetet és eljárást, továbbá a létesítés megelőző tűzrendészeti szabályait új alapelvekre helyezték. A rendelet szerint a vezetők külön felhívás nélkül is kötelesek voltak a normatív aktusokban meghatározott rendelkezéseket végrehajtani és a végrehajtást ellenőrizni. Szélesebb körű társadalmasítás nyilvánult meg a tűzrendészeti szervezetek létrehozásában is. Az új terminológiai és osztályozási, elemzési szempontok a tudományos megalapozottságot erősítették, mint pl. az A-B-C-D-E tűzveszélyességi osztályok, éghetőségi, tűzállósági fokozatok stb., s lehetővé vált a tűzveszélyesség és tűzállóság összefüggései alapján a differenciálás. A létesítés és használat új alapelveként megjelent a nagyfeszültségű villamos hálózattól való távolság, a szabadban tárolt anyagok és létesítmények közötti tűztávolság, a tűzveszélyességi osztály és tűzállósági fokozat függvényében történő eltérés engedélyezése stb.
Kerületi versenyek
 
A gumigyári tűz  
A gumigyári tűz
  A X. kerületben rendezett körzeti verseny egy jelenete (1966)
Katasztrófavédelem1965 szeptemberében emlékeztek meg a kőbányai (X. kerületi) tűzoltóság fennállásának 80. évfordulójáról.
Július 27-én került sor a szokásos évi támadási gyakorlatra az Operaháznál. Augusztus 11-én az átalakított Nemzeti Színházban zápor- és nyomáspróbát tartottak a budapesti egységek.
A II. kerületi, Tárogató úti tüdőszanatórium tetőtüzét csaknem négyórás megfeszített munkával sikerült eloltani. A kár meghaladta a másfélmillió forintot.
Az újjáalakult Nemzetközi Tűzoltószövetség III. Nemzetközi Tűzoltóversenyére 1966. szeptember 3. és 11. között a jugoszláviai Karlovácon került sor 15 európai ország 120 rajának részvételével. A magyar színeket a hivatásos tűzoltók versenyében a Tűzrendészet Budapesti Parancsnokságának raja képviselte. Eredményük 388 pont, ezzel aranyérmet nyertek. A nemzetközi porondon ismételten bebizonyították a magyar tűzoltók jó felkészültségét, gyorsaságát.
 
Szeptember 3-án Kőbányán, a Vas- és Acélöntödében a transzformátorházban felrobbant egy olajtartály és a szétfolyt olaj meggyulladt. A kivonuló egységek egy habsugárral és két „E” sugárral rövid idő alatt eloltották a tüzet. Szeptember 16-án trafótűz volt a Csepeli Papírgyárban is, kábelek és két olajkapcsoló égett. A létesítményi tűzoltók kézi oltókkal nem tudták megfékezni a tüzet, amit végül az állami egységek három „E” sugárral oltottak el.
 
  Benkei András belügyminiszter látogatása
Benkei András belügyminiszter látogatása
Az év során megrendezték a VIII. kerületi üzemek versenyét, aminek házigazdája akkor a Pénzverő volt. A 800-as kismotorfecskendő-szerelésben végül is a Ganz-Mávag csapata győzött. Június 8-án viszont az ügető pályán az országrészi versenyre jutásért versenyeztek a körzeti versenyek győztes csapatai. Dr. Farkas György tűzoltó ezredes, a Tűzrendészet budapesti parancsnoka nyitotta meg az 58 raj versenyét. A 800-as kategóriát a Pamutnyomóipari Vállalat 410 ponttal nyerte.
l968. október 8-án – a Mezőgazdasági Kiállítás lovasbemutató pályáján – zajlott le az állami tűzoltó egységek raj- és egyéni versenyeinek országos döntője. A rajverseny I. kategóriájának győztese a Budapest XI. kerületének csapata 77.5 másodperc szerelési idővel.
1968-ban az V-VI-VII. kerületi parancsnokság volt a fővárosi tűzoltóság legtöbbet vonuló egysége. Január 1. és november 30. között 848-szor riasztották őket és mintegy nyolcszázszor eredményesen avatkoztak be.
 
 
A sörgyári tűz (1968. december 19.)
Ficsór Sándor, a Fővárosi Tűzoltó Osztályparancsnokság élén
 
Az 1968-as év folyamán 2389 esetben jártak el tűzrendészeti szabálysértést elkövetők ellen.
1969. március 10-én az Üllői út 89/a sz. alatti bőröndműhely tüzéhez riasztották a IX/1, az V/2 és a VIII. porraloltót. Két ipari tanulólány fennrekedt a galérián, ahol egy 11 kg-os PB-palack felrobbant. Mindketten meghaltak, a galéria rázuhant az éppen behatoló tűzoltókra. A tüzet 7 percig tartó eredménytelen oltási kísérletek után késve jelezték, a tűzoltók a porsugár alkalmazásának köszönhették, hogy újabb robbanás nem következett be.
1969. május 10-én a BEAC pályán kezdődött meg a budapesti csapatok versengése, ahol a budai és az V-VI-VII. kerületiek 93 raja szerepelt.

 
A KELTEX két győzelmet aratott az izgalmas találkozón. A VIII., X. és XIV-XVI. kerületiek kőbányai versenyén 101 raj indult. A 800-as szerelés egyik győztese az OGV-Cordatic gyáregység csapata lett.
1969. augusztus 29-én a XI. kerületiek ismét elsők voltak az állami egységek gépjárműszerelési versenyének országos döntőjén.
Az 1969. decemberi számában a „Magyar Tűzoltó” „Aki a legtöbbször vonult” című cikkében György Antal alezredesről közölt riportot kitüntetése és nyugdíjba készülése alkalmából. Arra a kérdésre, hogy mit üzen a fiataloknak a budapesti parancsnokságon eltöltött 17 évi tűzoltási csoportvezetői szolgálata után, ezt válaszolta: „...csak annyit, hogy minden helyzetben igyekezzenek higgadtak maradni, minden véleményt hallgassanak meg, de egyedül döntsenek”.

Minárovics János ny. tű. ezredes

 

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap