Az osztályparancsnokság működése

Az osztályparancsnokság működése
 

A minisztertanács 4.349/1949. (264) M.T. számú rendeletével megteremtette Nagy-Budapest egységét, így  a budapesti osztályparancsnokság 1950. január 1-től már az egységes Budapest osztályparancsnokságaként  működik. A főváros területe hét megyei város és 16 nagyközség hozzácsatolásával jelentősen megnövekedett, s területét 22 kerületre osztották fel. A XXII. kerületet Budafok, mint város, Budatétény és Nagytétény, mint nagyközségek összevonásával alakították ki. Az immár nagybudapesti osztályparancsnokság valamennyi kerületében rövid időn belül alosztály parancsnokságokat szerveztek.
 
Az államosított fővárosi tűzoltóság első hősi halottja
 
  A hősihalott Bokody I. József temetése                                                                                                                                                          Bokody I. József 
 A hősihalott Bokody I. József temetése
Bokody I. József
1950. április 30-án Bokody I. József tűzoltó őrvezetőt a sprinkler leforrázta és a kórházban belehalt sérüléseibe. A hősi halált halt bajtársukat május 6-án kísérték utolsó útjára a budapesti tűzoltók. Bokody I. József tű. őrvezetőt tűzoltó tűzmesterré nevezték ki.
 
1951. szeptember 17-én Zsitva István tűzoltó századost  állították a budapesti osztályparancsnokság élére. Őt 1952-ben dr. Farkas György váltotta fel, aki 16 évig állt a fővárosi tűzoltóság élén.
 
Az első országos tűzoltóversenyen (1951. Margitsziget) a budapesti osztályparancsnokság példamutatóan fegyelmezett díszszázadait és különböző gyakorlatait a több ezer főnyi közönség nagy tetszéssel fogadta.
 
Újítómozgalom
 
Jancsó Ferenc tömlőbekötőgépe
A tűzoltóságon A feltaláló Jancsó tömlőbekötést végezbelül is kialakult újítómozgalom számos hasznos újdonság kimunkálására vezetett, Jancsó tömlőkötőgépeiről, Polgár alarmofonjáról, Szentiványi, Hidas, Forgósi, Gold újításairól olvashattunk a „Magyar Tűzoltó” havilap hasábjain. Ebben az időben állt készenlétbe a háború után gyártott első hazai gépjárműfecskendő.
 
A feltaláló Jancsó Ferec tömlőbekötő gépe
A feltaláló Jancsó Ferec tömlőbekötést végez 
 
 
Tűzoltói csapat alakul

1952. március 23-án, 17.32-kor  kigyulladt a Táncsics Bőrgyár  bőrkikészítő üzeme. Több mint egy óra telt el, mire a tűzoltáshoz szükséges erők kiérkeztek. Eközben a 80x25 méteres alapterületű, háromemeletes épület teljesen kiégett. Ötmilliós kár keletkezett. Öt tűzoltó súlyos égési sérülést szenvedett. Ennek a tűznek a hatására alakították meg 1952. április 17-én a tűzoltási csoportot a jelentősebb tűz- és káresetek mentési munkáinak irányítására.

Az Opera tetőrésze a tűz eloltása után   
Az Opera tetőrésze a tűz eloltása utánJúnius 21-én 22.50-kor tűz ütött ki a fővárosi Operaházban. A színpad feletti tetőrész tüzét az akkor alig két hónapja megszervezett tűzoltási csoport irányításával oltották el. A tűzoltásnál jó szolgálatot tett az akkoriban beszerzett 45 méteres gépezetes tolólétra. Ugyanezen a napon állt csatasorba a rohamszer. Egy Csepel fecskendővel kezdték a szolgálatot. Leginkább kedvelt vonulószerükké az 1956 után kapott „Kis” Magirus vált, ami 2000 liter vizet és 400 liter habképző anyagot vitt magával. Jól kiképzett „válogatott” legénységével (1+6 fő) ez a „harci egység” a tűzoltási csoporttal együtt vonul ettől kezdve a nagyobb tűz- és káresetekhez. A tűzoltási csoport első vezetője, György Antal tű. őrnagy szerint a vizesgyakorlat az eredményes  tűzoltás alapja, miért is számos – a helyismeret  elsajátítását is elősegítő – gyakorlaton mérte fel az egységek  felkészültségét.
 

Hősies beavatkozások

1953. április 22-én robbanás történt egy Budapest környéki  lőszergyárban, amikor kigyulladtak a paraffin olvasztó üstök. A beavatkozás igen nehéz és veszélyes feladat elé állította a kivonuló fővárosi tűzoltókat és a tisztiiskolásokat. A robbanás következtében szétszóródott lőszereken áthatolva, vízsugarak védelme alatt kellett kimenteni az üzem dolgozóit. A tűzoltók halált megvető bátorsággal hajtották végre a mentést.
1954 tavaszán kigyulladt a Bán Tibor Tsz. egyik pinceraktára. Itt hordókban és kannákban nagy mennyiségű acetont, hígítót és benzinféleségeket, az alatta lévő szinten pedig lakkgyapotot és foszfor alapanyagú termékeket raktároztak.  A lángok itt csaptak fel. A robbanásveszély miatt a közelben lakókat felszólították a környék elhagyására. A tűzoltási csoport és a rohamszer beosztottai a tűzoltóság történetében is ritka hősiességre szánták el magukat: légzőkészülékekben, sugarak védelme alatt behatoltak a lángokban álló föld alatti helyiségbe, az égő foszforos dobozokat kihordták a szabadba, majd a tüzet eloltották.

Korszerű tűzjelzés és technika
 
A fővárosi tűzoltóság mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított a híradás, ezen belül a tűzjelzés és a riasztás kérdésének. 1954 augusztusában egy új automatikus riasztóberendezést – a Szilvay-Lajkó-féle alarmográfot – vetették próba alá. A berendezés a meglévő telefonhálózatra épült, de önműködő észlelőkkel volt összekötve s ezek adója volt a városi telefonvonalra kötve. Valamely észlelő működésekor az adóberendezés üzembe jött, bevárta az automatikus telefonközpont felől jövő búgó hangot, majd a tűzoltóság hívószámának megfelelő (05) impulzusokat adott le (ugyanúgy, mintha valaki a számot tárcsázta volna). Erre a tűzoltósággal létrejött a kapcsolat és egy Morse írógép az előre meghatározott jeleket egy papírszalagra feljegyezte. Egyidejűleg a gyári tűzoltóság riasztókészüléke is működésbe lépett.
Az 1950-es évek közepén kialakult a hazai tűzoltógépjármű-fecskendőgyártás a „Csepel” Autógyárban. Évtizedekig szolgálták ki a tűzoltóság igényeit. A CSD-típus mindegyike 1500 l/perces centrifugál szivattyúval volt beépítve, mindegyik víztartállyal 1200 l-4000 l-ig, és valamennyi az akkori teljes raj (1+7 fő) szállítására is alkalmas volt.
 
Szakmai kabinet kialakítása
 
A fővárosi tűzoltók továbbképzését volt hivatva elősegíteni az 1954-es év végén kialakított szakmai kabinet, amelynek modelljeit maguk a tűzoltók készítették el. Többek között a Magyar Néphadsereg Színházának – azaz a Vígszínháznak – is elkészítették tökéletes kicsinyített makettjét, ami a színházi vizsgáknál tett jó szolgálatot. Az üzemi tűzoltók is részt vettek a modellgyűjtemény kialakításában. Az általuk készített gyármakettek szemléltető eszközként szolgálták a szakmai továbbképzést.
 
     Az instruktori szolgálat bevezetése
 
1954 eseményeihez tartozik az üzemek tűzrendészeti helyzetének javítása érdekében indított tízhetes instruktorképző iskola beindítása. Akkor az üzemeket terjedelmüktől és tűzveszélyességüktől függően körzetekbe osztották be s a körzetek tűzrendészetéért egy-egy instruktor lett a felelős. A legtűzveszélyesebb helyeken újrendszerű járőrszolgálatot vezettek be. Három tízhetes tanfolyamot indítottak.
 

Az 1955-ben történtek

1955. február 12-én este a budapesti tűzoltó osztályparancsnokság kultúrtermébe „Tűzoltók, tiszthelyettesek, tisztek, hozzátartozók  hatalmas ünneplő tömege jött el, hogy méltóképpen emlékezzen meg fővárosunk felszabadulásának 10. évfordulójáról” – adta hírül a „Magyar Tűzoltó” márciusi száma. Farkas György tűzoltó őrnagy, tűzrendészeti osztályparancsnok mondott beszédet. Szólt arról a hősies, önfeláldozó helytállásról, amit a fővárosi tűzoltóság itthon maradt tagjai tanúsítottak, amikor a laktanyák újjáépítésével és a Nyugatra hurcolt szerek és felszerelések pótlásával – minden nehézséget leküzdve –, aránylag rövid idő alatt biztosították Budapest tűzvédelmét. Az ünnepen kitüntetéseket, előléptetéseket és pénzjutalmakat adtak át azoknak a tűzoltóknak, akik az elmúlt 10 év során végzett munkájukkal érdemessé váltak az elismerésre. Az ünnepi műsor után reggelig tartó hangulatos táncmulatsággal zárult az ünnepi megemlékezés.
Március folyamán tüdőszűrésen vett részt a budapesti tűzoltóság minden tagja, majd a nyár folyamán a fertőző betegségek elleni védőoltásokat is megkapták. Egészségügyi gépkocsijukkal szállították a fektetőbe a beteg tűzoltókat. Nagyobb tűzesetekhez is kivonultak az elsősegélynyújtó felszerelésekkel és oxigénbelégző készülékkel is felszerelt járművel.
Ugyancsak márciusban egy benzolrobbanásból támadt tüzet 10 sugárral 13 perc alatt fékeztek meg a tűzoltási csoport vezetésével a VI.,VII., VIII. és IX. alosztály egységei.  A tűzoltás vezetője, György Antal 500 Ft pénzjutalmat, az oltásban kitűnt 17 tűzoltó úgyszintén pénzjutalmat (400, 300, illetve 200 Ft) kapott.

 

Tűzoltó gyakorlat. Moldován I. festménye

Minárovics János ny. tű. ezredes