Budapest Főváros tűzvédelmi koncepciója

 Budapest Főváros tűzvédelmi koncepciója

Az 1998. augusztus 16-án a III. kerületi Zsirai Miklós utcában bekövetkezett tűzeset kapcsán az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálati anyagában megállapította, hogy a főváros dinamikus fejlődését nem minden esetben követte a tűzoltóság működési feltételrendszerének fejlesztése. A meglévő tűzoltó laktanyaépületek diszlokációja már nem felel meg az elvárásoknak, elsősorban a peremkerületek védettsége nem kielégítő.
Az ajánlásokat – amelyeket az állampolgári jogok biztosa tett – a belügyminiszter kiegészítés nélkül elfogadta. Budapest Főváros Főpolgármestere kijelentette, hogy az ajánlások szerint szükséges egy új, a főváros tűzvédelmi helyzetének javítását szolgáló, szervezeti és infrastrukturális feltételekre kiterjedő tűzvédelmi koncepció és végrehajtási terv elkészítése, amit a Főváros Önkormányzatának Közgyűlése tárgyal majd meg.
A tűzvédelmi koncepció elkészítésének további aktualitását a főváros – a város és környéke, vagyis a térség – fejlesztési lehetőségeit 2015-ig felvázoló Budapest Városfejlesztési Koncepciója adta.
Az elkövetkező évek tűzvédelmi fejlődéséhez és a fejlesztés rövid-, közép- és hosszútávú elképzeléseinek összeállításához elengedhetetlenül szükséges volt a főváros tűzvédelmi helyzetének elmúlt évekbeli alakulását és jelenlegi állapotát áttekinteni, számba venni a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság eredményeit és gondjait, egyúttal mérlegelni a főváros változásának tendenciáit és figyelembe véve más európai nagyvárosok tűzvédelmi szakmai rendszereit, tapasztalatait – prognosztizálni Budapest fejlődési tendenciájának várható hatásait a tűz elleni védekezés területére.
Budapest társadalmi viszonyait elemezve fontos tényező a város népességének alakulása. A főváros lakosságának száma csökkenő tendenciát mutat (1990: 2017000; 1998: 1863000), azonban a népességszám csökkenésének értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a főváros környezetének népessége mi szerint növekszik. A népesség számát természetesen befolyásolja az a nagyszámú egyetemi-főiskolai-középiskolai tanuló, akik kollégiumokban élnek, a váltakozó létszámú, de mindig számottevő, szállodákban lakó idegenek és szakmai rendezvényeken résztvevők, valamint a napi munkába bejárók, akik összes száma a helyi lakókkal együtt meghaladja a kétmilliót.
A főváros gazdaságában a rendszerváltás gyökeres átalakulási folyamatokat indított el, amely napjainkban is folyik. Amíg 1990-ben közel 122276 volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma a fővárosban, addig ez a szám 1998-ban 334312-re emelkedett.
Az évtized második felére a gazdasági folyamatok eredményeként az ipari nagyvárosból egyre inkább pénzügyi, illetve szolgáltatási központtá vált Budapest, amit jól példáznak a megvalósult bevásárló, szórakoztató és szolgáltató központok, és a bankcenterek.
Budapest területén az elmúlt tíz évben összesen 71883 tűzoltói esemény történt, amelyből 33991 tűzeset, 21453 műszaki mentés, valamint 16439 vaklárma és téves jelzés. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1998-ban ezerrel több tűzoltói eseményt kellett leküzdenie a 2112-rõl 1632 főre csökkent állománynak.
A tűzesetek során a vizsgált időszakban 291 polgár vesztette életét és 1048-an sérültek meg. A műszaki-mentéseket igénylő balesetek során 554-en haltak meg és 985 személy sérült meg (ezek az adatok nem egyeznek meg a rendőrségi statisztikákkal, mivel a tűzoltói eseményekre korlátozódnak.) A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság megosztott hatósági tűzmegelőzési jogkörében a tűzvédelmi törvényt követően nagy intenzitással folytatta azt a munkát, amelyet a korábbi időszakban helyi rendelkezések alapján folyamatosan végzett.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság tűzoltási, műszaki mentési feladatait az elmúlt több mint száz év során felépített és a főváros közigazgatási szervezetéhez igazodó – esetenként nem igazodó – tűzoltó laktanyáiban készenlétben álló tűzoltó egységeivel oldja meg. „Nagy Budapest” huszonkét kerületi tűzoltó laktanyájának száma 1960-tól folyamatosan tizenötre csökkent. Az 1980-as évektől épült új laktanyák sem a diszlokáció, hanem az elhelyezés lehetőségeinek megfelelően épültek és már akkoriban felmerült új őrsök, laktanyák építése (Békásmegyer, Káposztásmegyer), azonban finanszírozási lehetőségek nem adódtak ezekre.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság fejlesztési tervének elkészítéséhez szükség volt tapasztalatok átvételére, hogy amit már másutt jól alkalmaznak, azokat ne kelljen újból kitalálni. E célból a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság küldöttsége felkereste Bécs, München, Berlin, Prága hivatásos tűzoltóságait, és sok hasznos tanácsot, tapasztalatot építettek be a jövő elképzeléseibe.
Végül valószínűségi számítások készültek – a korábbi adatok alapján – a várható tűzoltási és műszaki mentések gyakoriságára, amely alapján következtetések levonására nyílt lehetőség.
A másik fő feladat az volt, hogy a fővárosban előforduló bármilyen eseményhez maximum tíz percen belül – a jelzéstől számítva – a helyszínre érkezzen az első tűzoltó egység.
A következtetések levonása után a tűzmegelőzésre, a tűzvizsgálatra és tűzoltási-mentési tevékenységre vonatkozó fejlesztési javaslatok meghatározásra kerültek.
A tűzmegelőzés területén alapvető elképzelés, hogy az FTP Tűzmegelőzési Főosztályának alárendeltségében négy tűzmegelőzési régióban centralizáltan lássák el a hatáskörbe tartozó hatósági, szakhatósági feladatokat. A régiók: Buda, Észak-Pest, Közép-Pest, Dél-Pest.
A kerületi tűzoltóparancsnokságok tűzoltási szakterületén dolgozókon túl az FTP-n indokolt tűzvizsgálattal foglalkozó szolgálatot létrehozni fővárosi illetékességgel. A szolgálatot 24/48 órás rendszerben, vagy nyolcórás munkarendben, otthoni készenléti szolgálattal lehet ellátni. Tartalmi kérdésekben pedig teljes mértékben át kell térni az államigazgatási eljárásoknak megfelelő szabályok betartására.
A tűzoltási, műszaki mentési területen az ún. „fehér foltok”-ra, ahol a tízperces vonulási idő még nincs biztosítva, tűzoltó őrsöket célszerű telepíteni, készenléti egységeket rendszerbe állítani.
A térképet figyelve kiderül, hogy Békásmegyeren Árpádföld Remete-Kertváros (az erdők közelsége), Pestlőrinc és környéke ellátatlan, valamint az V-VI-VII és a XVII. kerületi tűzoltóparancsnokságok felújítására, bővítésére van szükség. Mindennek létszám-, és technika igénye van, ezeket végrehajtási tervben terjesztették elő.
Az elképzelést rövid-, közép- és hosszútávú tervre bontották megvalósításának nagy költségvonzata miatt.
A koncepciót a Városrendészeti Bizottsági vita és javaslat után 1999. november 29-én a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése szavazás során egy tartózkodással elfogadta.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság az önkormányzati átállástól kezdődően, de a tűzvédelmi törvény hatálybalépésétől folyamatosan tűzmegelőzési koncepciót dolgozott ki, amelyet szükség szerint módosított, vagy újra kiadott.
A koncepció nem volt jogszabály, de meghatározta a központi és a kerületi parancsnokságok tűzmegelőzési hatáskörét, feladatait, kötelességeit. Külön kiemelten foglalkozott a szakhatósági tevékenységekkel, a fővárosi létesítmények átfogó ellenőrzésével.
A főosztály és a kerületek közös álláspontja alapján történt meg a szakvélemények kialakítása a II. fokú eljárásokban, amikor a Főváros Közigazgatási Hivatala volt az illetékes.
A tűzmegelőzési szakterület fontos feladata a tűzoltó készülékek ellenőreinek, karbantartóinak felkészítése és vizsgáztatása is.

A tűzmegelőzési tevékenység megoszlása 1999-ben

A másik nagy terület, amely folyamatosan növekedett számszerűségében, a pirotechnikai események engedélyezéséhez szükséges szakvélemények kiadása. Korábban csak augusztus 20-án volt tűzijáték, 1999-ben számuk közel 500-600-ra emelkedett.

1999. évi anyagi-technikai fejlesztés

 
Az elmúlt években megkezdett és folyamatosan történő védőfelszerelés fejlesztés a sisakok területén befejeződött, és a csizmák és védőruházatok ellátása is a végéhez közeledett. A védőkesztyű ellátás is megtörtént. A minimális, de elégségesnek minősíthető mennyiségű – rendkívül drága – gázvédő ruházat beszerzése is folyamatba lépett. A korábban védőruhával ellátott tűzoltók is folyamatosan megkapták az új védőruhát, ugyanúgy, mint a csizmát. Az új védőruházat megfelelő használat esetén optimális körülmények között is biztosítja a jó személyi védelmet.

A vízből mentés technikájának elősegítésére a búvárszolgálatot egy „STUMPFEL” típusú utánfutóval vontatható rohamcsónakkal is ellátták.




Minárovics János ny. tű. ezredes