Egy és negyedszázad a főváros szolgálatában
Egy és negyedszázad a főváros szolgálatában
A budapesti hivatásos tűzoltóság fennállásának 125. évfordulójáról 1995. február első napján a Kun utcai főépület falán található emléktábla megkoszorúzásával és díszünnepséggel emlékeztek meg a főváros tűzoltói.
Dr. Száray Zoltán a fővárosi tűzoltóparancsnoki poszton
dr. Száray Zoltán
Április 10-én Kuncze Gábor belügyminiszter a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon megtartott állománygyűlésen hivatalosan beiktatta a fővárosi parancsnoki tisztségbe dr. Száray Zoltán tűzoltó dandártábornokot. A beiktatáskor a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1995. július elsejével történő önkormányzati tűzoltósággá válást követően mind a kormányzatra, mind a főváros önkormányzatára várnak még nagyon fontos teendők.
Száray Zoltán 1967. április 1-jén kezdte meg tűzoltó szolgálatát a BM Budapesti Tűzoltó Osztályparancsnokság V-VI-VII. kerületi alosztályparancsnokságán, mint vonulós tűzoltó.
A BM Akadémia elvégzését követően egy évig az I-II-XII. kerület alosztályán tűzrendészeti előadó. 1970-től a tűzoltóképzés területén dolgozott, majd a Tűzvédelmi Oktató- és Kutatóintézet főigazgatói beosztásából került 1993 júniusában a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság parancsnokhelyettesi beosztásba tűzvédelmi főigazgatóként. Végzettsége tanár és jogász. 1996-tól 2000-ig a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.
A BM Akadémia elvégzését követően egy évig az I-II-XII. kerület alosztályán tűzrendészeti előadó. 1970-től a tűzoltóképzés területén dolgozott, majd a Tűzvédelmi Oktató- és Kutatóintézet főigazgatói beosztásából került 1993 júniusában a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság parancsnokhelyettesi beosztásba tűzvédelmi főigazgatóként. Végzettsége tanár és jogász. 1996-tól 2000-ig a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.
Budapest főpolgármestere, dr. Demszky Gábor április 28-án tett látogatást a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon. A bemutató és a laktanya megtekintése után a fővárosi tűzoltóság vezetőivel találkozott, napirenden a közelgő önkormányzati átadás-átvétel szerepelt. Dr. Száray Zoltán rámutatott arra, hogy 200 millió forint hiányzik az éves költségvetésből. A pénztelenség a technikai eszközök elöregedésében és a fizetésekben is megmutatkozott. A szinte állandó életveszélynek kitett tűzoltók átlagkeresete 22 ezer forint, így nem csoda, hogy vannak betöltetlen státuszok. A fővárosban 2 millió embert 1327 hivatásos készenléti állományú tűzoltó véd, miközben egy világszerte elfogadott mutatószám szerint egymillió lakosra ezer tűzoltó az ideális. Ugyanakkor 1994-ben csaknem nyolcezerszer riasztották a tűzoltókat és ez a szám évről évre emelkedik.
Fővárosi önkormányzati tűzoltóság
Kormányrendelet alapján a Belügyminisztériumnak 1995. július 1-jével át kell adnia a helyi önkormányzat részére a tűzoltóság működését és fenntartását szolgáló vagyont, illetve a költségvetési előirányzatként nyilvántartott eszközöket. A Fővárosi Közgyűlés ennek alapján egyhangúlag jóváhagyta a júliustól hivatásos önkormányzati tűzoltóságként működő Fővárosi Tűzoltóparancsnokság alapító okiratát és megállapította költségvetését (546 millió forint), amelyből 537 millió az év második felében esedékes állami támogatás. Az önkormányzati tűzoltóság szakmai felügyeletét a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság látja el. A tűzoltóság Budapesten a fővárosi önkormányzat egységes önálló költségvetési intézményévé vált, ahol központi és területi szervek látják el feladatukat. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság létszáma 1632 fő maradt. Ezen belül a tüzet oltó tűzoltók száma 1326.
Szeptember 22-én a Juventus rádió segélykoncertet rendezett a tűzoltókért figyelemfelkeltés és anyagi támogatás céljából. A Juventus rádió munkatársai szerint a közelmúlt tragikus tűzoltóbalesetei ráirányították a közvélemény figyelmét a tűzoltók embert próbáló munkakörülményeire. „A tűzoltóság jelenlegi állapota nem csak ijesztő, de tarthatatlan is. A Juventus rádióban mi mindannyian úgy véljük, össztársadalmi érdek a tűzoltók munkakörülményeinek javítása, hogy feladatukat hatékonyan és eredményesen végezhessék...” A koncertet a Nemzeti Sportcsarnokban tartották meg és teljes bevételét a Fővárosi Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete képviselőjének adták át.
Az év vége felé 25 selejtezésre váró tűzoltóautó állt a fővárosi laktanyákban. Az országos parancsnokság támogatására abban az esetben számíthattak az önkormányzati parancsnokságok, ha az új gépjárműfecskendő árának harminc százalékát befizeti a városi parancsnokság. Ebben az esetben a hiányzó hetven százalékot hozzáadják a központi szervek. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság – amelynek egységei az agglomerációs települések tüzeihez is kivonultak – 49 budapesti és főváros környéki önkormányzatot keresett meg a kéréssel, hogy azok lehetőségeikhez képest támogassák az új fecskendők vásárlását. A hozzájárulások eredményeként 1995-ben hét új jármű vásárlására pályázhattak. A főváros igényeinek megfelelő Bronto, illetve Steyr típusú autók ára darabonként 32, illetve 34 millió forint.
Újabb technikai fejlesztés
Mercedes-Rosenbauer 1000 típusú
könnyű kategóriájú tűzoltógépjármű
Steyer-Rosenbauer 4000 típusú
tűzoltógépjármű
tűzoltógépjármű
Steyer-Bronto 2000 típusú
tűzoltógépjármű
Magasból mentő BRONTO emelőkosaras gépjármű
Az új „önkormányzati” szervezet
A Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzata alapján az FTP a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága felügyelete alá került. A bizottság az új Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) kidolgozását határozta meg első feladatul.
Elkészült az SZMSZ és valamennyi szakág működésének helyi szabályzata. Az országos szabályozás kellett a tűzvédelmi törvény kiadására.
1995-ben a főváros tűzvédelmi helyzetére az volt a jellemző, hogy a tűz elleni védekezés jogszabályi változásainak hiánya ellenére a parancsnokság helyi tűzmegelőzési koncepciójával, ha nem is tudta teljesen pótolni a hatósági jogkör hiányát, de szilárdított helyzetén, ismét rangot kapott a tűzmegelőzés. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a főváros tevékenységi körei is megváltoztak, ami további iránykeresésre adott lehetőséget.
A gazdaság tűzvédelmi helyzetére változatlanul a rendezetlenség a jellemző. Igen gyakoriak a tevékenység és az üzletkör változások, amelyek jelentősen megnehezítik a tűzvédelmi követelmények érvényesítését. A vonatkozó jogszabályok szerint minden építményt (helyiséget stb.) csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni, mégis ennek az előírásnak az érvényesítése nem egységes a hatóságok részéről. A volt nagyvállalatok területén gyakran a tűzvédelmi követelményeket ki nem elégítő szabadtereken, építményekben folytatják a különböző tűzveszélyességű tevékenységeket. Nem tartják be a passzív tűzvédelemre (tűzszakaszokra, tűzgátló elválasztásokra) vonatkozó előírásokat.
Újonc tűzoltók
Szent Flórián napi eskütétele
A változások terjedelme miatt már nem csak az épületek, hanem a létesítmények is vegyes rendeltetésűvé váltak. Ennek következtében az egy létesítmény területén található nagyszámú tulajdonos és bérlő között vita tárgyát képezi az, hogy kinek a feladata a használt területekre, épületrészekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása, az oltóvíz kivételi helyek karbantartása, stb. Ez utóbbi kedvezőtlenül befolyásolhatja a tűzoltó eszközök beavatkozási feltételeit, az oltóvíz mennyiség biztosítását. A volt nagyvállalatok területén az elmúlt évben 58 tűzeset keletkezett. Ennek mintegy 40 %-a már az új tevékenységekhez kapcsolódott. A gazdaság különböző területein a külföldiek jelenléte – különösen a kereskedelemben – lassítja a tűzvédelmi viszonyok tisztázását. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói kisvállalkozások jelenléte a családi házas övezetek melléképületein kívül, a többszintes és a középmagas épületek volt lakásaiban vagy közös használatú helyiségeiben állandósult. Ezáltal ezek a tevékenységi formák tartós tűzkockázati tényezőként jelentkeztek a lakóterületeken.
A tűzoltósági erők és eszközök vonulását, gyors beavatkozását kedvezően befolyásolta a Millenniumi Földalatti Vasút és az Andrássy út felújításának, a nagykörúti vízcsőcsere újabb szakaszának befejezése, valamint a Lágymányosi-híd átadása. A főváros területén riasztott erők és eszközök beavatkozását szolgáló tűzoltási utak, területek, a föld alatti és föld feletti tűzcsapok, oltóvíztároló medencék többségében kielégítették a tűzoltás taktikai igényeit.
A főváros fejlődését az említetteken túl több jelentős beruházás befejezése is fémjelzi. Ezek közé sorolható a teljesség igénye nélkül: a Fővárosi Bíróság Budai Központi Kerületi Bírósága (II. kerület), SÜBA Bevásárló Központ (III. kerület), CHINOIN Központi Alapítvány Raktár (IV. kerület), Közép-európai Egyetem (V. kerület) Centrum Corvin Áruház első ütem (VIII. kerület) Középső Ferencvárosi rekonstrukció (lakó-, iroda-, szállóépület), TEMIC-Telefunken Elektronikai Gyár (X. kerület), Kelenföldi Hőerőmű gázturbinás rekonstrukció (XI. kerület), Tutto Mobili Bútoráruház (XIII. kerület), Szépművészeti Múzeum II. ütem (XIV. kerület) Baumax Áruház (XIV. kerület), Mirelite Pizza Üzem (XVIII. kerület), Magyar Posta Elszámoló Központ (XX. kerület), MOL Rt. Közúti Tartályos Járműtöltő (XXI. kerület), Potato Chips Burgonyasziromgyártó Üzem (XXII. kerület) stb. átadása, használatba vétele. Jelentős körülmény az, hogy a főváros területén létesített, átadott, felújított építmények zömébe beépített tűzvédelmi (tűzjelző, tűzoltó) berendezések kerültek.
A főváros területén tovább folytatódott az üzemanyagtöltő állomások (MOL, AGIP, ARAL, ESSO, SHELL, stb.) létesítése is.
1995-ben Budapesten 7553 (az előző évinél 2,9 %-kal több) eset történt, ebből tűzeset 3711 (+7 %), káreset 2151 (+4,4 %), vaklárma, téves jelzés 1691 (-8,5 %) alkalommal volt. Az előző évhez képest nőtt a tűzesetek következtében elhunyt (33 fő; +23,5 %), illetőleg a megsérült (105 fő; +14 %) polgári személyek száma. A tűzhalálok 90 %-a lakásokban, míg a többi eset a közlekedésben és egyéb területeken történt.
A sérülések túlnyomó része a lakásokban (86 %), illetve az iparban (8 %), a közlekedésben (7 %) során és egyéb (11 %) területen következett be.
Budapest épített környezetében 1764 (+1,5 %), míg természetes környezetében 1948 (+10,5 %) tűzeset keletkezett.
Az épületeket és szabad tereket károsító tűzesetek 72 %-ának (2674 eset; +0,2 %) 10 m2 alatti volt az alapterülete. Ennek ellenére az 1995. évi adatok azt mutatják, hogy a bekövetkezett tüzek alapterülete emelkedő tendenciát mutat.
A nemzetgazdasági ágakat is figyelembe véve a 10-100 m2 között (+17 %) az ipar, 100 és 1000 m2 között (+30 %), az ipar és a mezőgazdaság, végül 10.000 m2 felett (+130 %) a mezőgazdasági és egyéb területeken növekedett legnagyobb mértékben a tűz alapterülete. A tűzterjedés mértéke az épületben keletkezett tűzesetek 82 %-ában (1461 eset; +5,2) csupán a helyiségek egy-egy részére korlátozódott, míg 2 %-ban (38 eset; +29 %) teljes épületre, végül egy esetben több épületre terjedt át a tűz.
A tűzoltás során az erők és eszközök beavatkozásának hatékonyságát 37 esetben gázpalack (+30 %; ipar: 4, lakás: 21, közlekedés: 1, egyéb: 11 eset), 37 alkalommal az éghető folyadék (-3 %; ipar: 3, lakás: 10, közlekedés: 21, egyéb: 3 eset) és 15 tűzesetnél vezetékes gáz (+20; lakás: 15 eset) jelenléte akadályozta.
Az ipar területén minimálisan (+3,5 %) emelkedett a tűzesetek száma. A tűzesetek előfordulási körülményei között az épületek átalakításával, bontásával járó lángvágás, hegesztés, a karbantartás hiánya, technológiai hiba, a veszélyes hulladékok szakszerűtlen tárolása, illetve megsemmisítése, valamint a gépjárműjavítással járó hegesztés (nyílt láng használata) fordult elő. A mező- és erdőgazdálkodásban 31 %-kal nőtt a kazal, learatott termés, gaz stb. tűzesetek száma, ami mintegy visszatérően a nyári száraz időjárással hozható összefüggésbe (kazal, learatott termés, gaz, stb.). Kedvező, hogy az erdők területén 20 %-kal csökkent a tűzesetek száma.
A tűzesetek 38 %-a lakásokban és személyi ingatlanokban következett be. Ez a szám (1403 eset) -1,2 %-os csökkenést mutat az előző évhez képest. A jellemző tűzeseti körülmények közé tartozik a lakásban a tűzhelyen felejtett étel, a dohányzás, a meghibásodott vízmelegítők, mosógépek, televíziók stb. Elég gyakori a közös használatú terekben (folyosón, lépcsőházban) a lakásbejárati ajtók, az elektromos berendezések, a szemétgyűjtők, a kapuk alatti hulladéktárolók tűzokozással történő rongálása. Többször előfordult a romos vagy az építés alatt álló épületekben, illetőleg a régi épületek pincéjében, padlásán, hogy a nyílt láng, melynél hajléktalanok melegedtek, tüzet okozott. Új jelenségnek mondható, hogy a közüzemek által megszüntetett gáz- vagy áramszolgáltatás pótlása, ezek tiltott igénybevétele veszélyhelyzethez, tűzesethez vezetett.
A közlekedés területén 3,3 %-kal csökkent a tűzesetek száma. A gépjárművek tűzeseti körülményei között az elektromos és az üzemanyag-ellátó rendszerek – a karbantartás elmulasztása miatti – meghibásodása, a riasztórendszerek szabálytalan szerelése mellett az elhagyott, rendszám nélküli gépjárművek szándékos felgyújtása fordult elő.
A közterületeken előfordult szemét, gaz- és avar tűzesetek 15 %-os emelkedést mutattak.
Az épületek rendeltetését figyelembe véve csökkent a tűzesetek száma a szálloda (+20 %), az igazgatási, irodai (-9 %), a közlekedési (-25 %), a tárolási (-5,3 %) épületekben, viszont növekedett az egészségügyi, szociális (+33 %), a művelődési (+26 %), a kereskedelmi (+17 %) létesítményekben.
A tűzesetek gyújtóforrások szerinti megoszlásában jelentősebb emelkedést mutat a hőtermelő berendezés (+26 %) és az ismeretlen okból keletkezett tüzek száma (+24 %).
Az összes tűzesetek mintegy 64 %-ában a nyílt láng (+5,2 %) volt a tűzokozó.
A főbb nemzetgazdasági ágak közül az iparban a nyílt láng (50 %) és az elektromos energia (23 %), a mező- és erdőgazdálkodásban a nyílt láng (98 %), a lakás és személyi ingatlan területén a nyílt láng (52 %), az elektromos energia (23 %), a közlekedésben az elektromos energia (46 %) és a nyílt láng (33 %) fordult elő gyújtóforrásként.
A helyi közszolgáltatásban, a főváros működőképességében a 2,9 %-os tűzoltói eseménynövekedés a főváros egészére, alapvetően kiható zavarokat nem okozott, ugyanakkor a fővárosi tűzoltóság eszköz- és készletbeszerzései csak az alaptevékenység ellátásához nélkülözhetetlen beszerzésekre korlátozódtak.
A sisakfejlesztés, illetve beszerzés ugyanúgy, mint minden védőfelszerelés rendszerbe állítása, alapos csapatpróba után történt meg.
A fővárosi tűzoltóság vonulási adatai 1991 és 1995 közötti évekre vetítve növekedést és csökkenést egyaránt mutatnak.
A Fővárosi Tűzoltóság vonulási adatai
Összesen:
|
1991
|
1992
|
1993
|
1994
|
1995
|
|
7159
|
9154
|
7348
|
7879
|
8079
|
Főváros területén:
|
1991
|
1992
|
1993
|
1994
|
1995
|
|
6469
|
8172
|
6623
|
7336
|
7426
|
Vidéken:
|
1991
|
1992
|
1993
|
1994
|
1995
|
|
690
|
982
|
726
|
543
|
653
|
Utólagosan bejelentett tűzesetek:
|
1991
|
1992
|
1993
|
1994
|
1995
|
|
793
|
593
|
438
|
267
|
411
|
Fővárosi esetek száma összesen:
|
1991
|
1992
|
1993
|
1994
|
1995
|
|
7262
|
8765
|
7061
|
7603
|
7837
|
Minárovics János ny. tű. ezredes
