Az 1990-es évek eseményei
Az 1990-es évek eseményei
A hírlapok rövid hírben közölték, hogy 1990. október 19-én tűz volt a László Kórházban a kora délelőtti órákban. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a mintegy 200 négyzetméteres tetőn a lángokat. Az épületben csecsemőket ápoltak, őket és a személyzetet személyi sérülés nélkül sikerült időben kimenteni, s a tüzet rövid idő alatt eloltani.
1991. január 11-én az Autóker szakemberei egy 28 tonnás (építési területen használatos) darut adtak át 3 millió forintért (értéke egyébként 6-7 millió forint volt) a daruhiány enyhítésére. A daru a tűzoltók feladatainak ellátására nem kimondottan alkalmas, de a közmondás szerint: „Ha ló nincs, a szamár is jó”.
A rendszerváltást követően fokozatosan megszűntek az őrsparancsnokságok:
– Chinoin Tűzoltó Őrsparancsnokság,
– Arany János utcai Őrs,
– HUNGEXPO Őrsparancsnokság,
– Vasmű Őrsparancsnokság,
– Nemzeti Szabadkikötő Őrsparancsnokság.
– Chinoin Tűzoltó Őrsparancsnokság,
– Arany János utcai Őrs,
– HUNGEXPO Őrsparancsnokság,
– Vasmű Őrsparancsnokság,
– Nemzeti Szabadkikötő Őrsparancsnokság.
A 90-es évek elején megszűnt a Magyar Állami Operaház Őrsparancsnoksága is.
Végül 1993-ban a Ferihegyi Repülőtér Parancsnoksága és az Országház Őrsparancsnoksága mint állami tűzoltóság az országos központi szervekhez került átszervezésre.
Csőtörés az Astoriánál
1991. február 1-jén eltörött a főnyomócső az Astoria szálló melletti útkereszteződésben.
A beavatkozást Somkúti Ferenc tűzoltási csoportvezető irányította. A víz a metróba zúdult. Somkúti három rajjal indult lefelé a mozgólépcsőn hömpölygő vízárban. Az előtérből az elárusítók és a forgalomirányítók mentését az V/1 legénységére bízta. Az erős vízáramlás miatt a korláton csúszott le, miközben a legénység mentőkötéllel biztosítva ment utána. Lent embert nem talált, egy vonat első kocsija állt az alagútnál, melyet a forgalmi ügyeletes áramtalanított, ezért nem futott be az állomásra. A víz a Deák tér felé folyt, a Blaha Lujza tér felé száraz volt a pálya, ezért a mintegy 300 utast arra kellett kimenteni. A tűzoltók minden fennakadás nélkül átkísérték őket a vízen. Ezután indultak felfelé. Fönt még ugyanaz volt a helyzet, de akkor már V-ös nagyságrendűre emelték a fokozatot, és Popelyák Pál hadnagy átvette a parancsnokságot. Jelentette, hogy minden embert kimentettek és kérte az újabb feladatot.
A beavatkozást Somkúti Ferenc tűzoltási csoportvezető irányította. A víz a metróba zúdult. Somkúti három rajjal indult lefelé a mozgólépcsőn hömpölygő vízárban. Az előtérből az elárusítók és a forgalomirányítók mentését az V/1 legénységére bízta. Az erős vízáramlás miatt a korláton csúszott le, miközben a legénység mentőkötéllel biztosítva ment utána. Lent embert nem talált, egy vonat első kocsija állt az alagútnál, melyet a forgalmi ügyeletes áramtalanított, ezért nem futott be az állomásra. A víz a Deák tér felé folyt, a Blaha Lujza tér felé száraz volt a pálya, ezért a mintegy 300 utast arra kellett kimenteni. A tűzoltók minden fennakadás nélkül átkísérték őket a vízen. Ezután indultak felfelé. Fönt még ugyanaz volt a helyzet, de akkor már V-ös nagyságrendűre emelték a fokozatot, és Popelyák Pál hadnagy átvette a parancsnokságot. Jelentette, hogy minden embert kimentettek és kérte az újabb feladatot.
A fővárosi 1991. évi Flórián-napi rendezvénysorozat (vállalati tűzoltók versenye, mise a tűzoltókért, Flórián téri helikopteres bemutató) záróakkordjaként május 5-én délután a IV-XV. kerületi tűzoltóság újpesti épülete előtt zászlószentelésre, majd a tűzoltó hősi halottak újra felállított emlékművének leleplezésére került sor. Az emlékművet Tímár István ezredes, fővárosi tűzoltóparancsnok avatta fel.
A pápalátogatás biztonsági feladataiból a fővárosi tűzoltók is kivették a részüket. Láthatóan és láthatatlanul is ott voltak minden helyszínen. Munkájukat a belügyminiszter, a kormány és a maga nevében, 1991. augusztus 21-én köszönte meg.
A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepén 1992. január 9-én három robbanás során huszonegyen sérültek meg. Gyógyszerek és növényvédőszerek gyártása folyt autoklávokban. 08.24-kor a III. technológiai szinten egy 500 literes mononitráló reaktor, 09.02-kor a II. technológiai szinten egy 2000 literes hulladékgyűjtő tartály, 09.43-kor az I. technológiai szinten egy 500 literes vizesmosóreaktor robbant fel.
Liebherr darut kapott a főváros
LIEBHERR daru
Az 1992-es év elején megoldódott a fővárosi tűzoltóság daru-problémája: január 28-án átadták Kelet-Európa első LIEBHERR tűzoltódaruját a fővárosi tűzoltóságnak. Az LTM 1050-4 teleszkópos tűzoltódaru maximális teherbíróképessége 50 tonna, a teleszkóp kinyúlása 10-31 méter. A 4 tengelyes gépjármű 2.5 m széles, 9.64 m hosszú (teljes hossza 11.64 m), magassága 3.62 m, összsúlya 40 tonna. Maximum sebessége 70 km/óra. Nyolchengeres vízhűtéses dízelmotorja 354 lóerős. Nyolc tonna terhet tud felemelve vontatni.
1992. november 7-én adták át a 260 milliós beruházásból épített XXI. kerületi új tűzoltólaktanyát. Tímár István ezredes, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka tartotta a megnyitó beszédet. A telek 13.400 négyzetméter, ebből a teljes beépített terület 3.720 négyzetméter. A tíz szerállásos laktanya már utal a jövőbeli elvárásokra. Itt állomásozik egy daru és egy emelőkosaras gépjármű, valamint egy műszaki mentőszer is az M0-ás autópályára.
Rohamcsónak
A magasból mentés biztonságosabbá tétele érdekében a Budapesti Rendőrfőkapitányság és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egy nagyfelületű mentőpárnát szerzett be, amelynek helyszínre szállításához úgynevezett mentőpárnaszállító gépjárművet állítottak készenlétbe a VIII. kerületi parancsnokságon.
Helikopteres bemutató
Emelőkosár
Ég az Alfa
Az 1-es kiemelt riasztásra 1992 elejéig vonult a tűzoltási csoport, a Roham, a Hab-2, a létra és 2 fecskendő. A II-esre még két fecskendő és még egy létra. 1992. január 1-től kísérleti jelleggel a jelzéstől függően (ha pl. egyértelműen kiderül a jelzésből, hogy mi ég) elég, ha két szer és esetleg egy létra vonul.
Az Alfa mozi a Ludovika téren 1992. május 30-án gyulladt ki. A tüzet 21.21-kor jelezték. A tűzoltási csoport vezetője Csicsmann Gyula tű. százados már az Illés utca elejéről látta a lángokat, ezért IV-esre, majd később V-ösre emelte a riasztási fokozatot. A 30x65 m-es 18 m magas mozi tetőszerkezete teljes terjedelmében égett, beszakadt, a kiszolgáló helyiségek is megrongálódtak. Az oltás során személyi sérülés nem történt. Az 1900-as években épült lovardából mozivá alakított épület használhatatlanná vált, a kár több mint 150 millió Ft.
„Leégett a Lehel-téri piac” címmel jelentek meg a sajtótudósítások, de az 1992. június 6-án támadt tüzet a tűzoltók gyors és szakszerű beavatkozással, jó helyismerettel úgy oltották el, hogy csak négy könnyűszerkezetes elárusító bódé égett le. Az elárusító bódék tüzét 6 „C” sugárral körülhatárolták s a gyors oltás eredményeként a tűzkár csak 1 millió forint körüli volt.
Az év végére is kijutott az V-ös tűzből, december 21-én 00 óra 51 perckor jelezték, hogy a XI., Kondorosi út 10. szám alatti Fonalkikészítő Gyárból füst szivárog. Kiemelt riasztást hajtottak végre s a helyszínről a tűzoltási csoport 00.59-kor azt jelezte vissza a hírközpontba, hogy egy csarnok teljes terjedelmében ég, ezért V-ös riasztást hajtottak végre, amire kivonult tizenkét gépjárműfecskendő és a Rohamokat is beleértve tizenöt különleges szer összesen 110 fővel. Huszonhat „C” és egy emelősugár működtetéséhez még további négy rajt rendeltek ki. Két és félórás megfeszített munkával a tüzet körülhatárolták és 03.49-kor eloltották. A kár mintegy 76 millió Ft volt. Az 50x80 m-es, belső térelválasztóval több részre osztott, védetlen acélszerkezetű csarnoképület tetőszerkezete a tűz következtében meggyengült és beomlott.
A beosztott tűzoltó átlagkeresete 1993-ban 13.683, a kerületi parancsnoké 30.283 forint volt, tudjuk meg abból a beszélgetésből, amit a Népszabadság riportere folytatott Tímár István ezredessel, a főváros tűzoltóparancsnokával abból az alkalomból, hogy január elsejétől a budapesti tűzoltóság hivatásos önkormányzati tűzoltóságként fog működni. A cikket 1993. szeptember 24-én „Szent Flórián óta a tűzoltó nem tesz csodát” címmel közölték. Ugyanott „Az év emlékezetes tüzei” között a SOTE VIII., Tömő utcai kollégiumának január 2-i tüzét (a tűzoltók 15 embert mentettek ki az épületből, kettő égési sérülést, három könnyebb sérülést szenvedett), a MOM XII. Csörsz utcai Művelődési Központjában február 3-án éjjel egy órakor támadt tüzet (ott az első emeleti bálterem, konyha és raktár égett s az oltásban 24 gépjármű és száz tűzoltó vett részt), a március 25-i Ferihegy-2 repülőtéren gyakorlórepülést végzett repülőgép tüzét (az egyik személy kimenekült a lezuhant és kigyulladt gépből, a másikat a tűzoltók roncsvágóval mentették ki) és a július 30-án a BNV B pavilonjának égését (a csarnok tetőszerkezetét és a galéria irodáit pusztították a lángok, amelyet 112 tűzoltó közreműködésével oltottak el) emelték ki.
A Jós utcai tragédia
Tragikus robbanás történt Békásmegyeren 1993. szeptember 14-én hajnali három óra 50 perckor a Jós utcai szalagház nyolcas lépcsőházának egyik IX. emeleti lakásában. A lángok elől egy tizenéves testvérpár a IX. emeletről a mélybe vetette magát. A tűzoltók hat percen belül a helyszínen voltak. Már megkezdték az oltást, amikor három nagy erejű robbanás rázta meg az épületet. A detonáció következtében a panelszerkezet több helyen beomlott s a betonlapok öt embert maguk alá temettek. A hét halotton kívül más áldozata, sérültje nem volt a tragédiának.
A beomlott panelszerkezet
A tűzoltók mentőcsapata a VIII. emeleten járt, hallották a gyermekek jajsikolyát, de segíteni már nem tudtak rajtuk, a következő pillanatban a kilencedik emeleti lakás utcafronti panelje kiszakadt a helyéről és az utcára zuhant. Romanek Róbert tűzoltó őrnagy, a tűzoltás irányítója szerint nem tudták, hogy mi történik körülöttük. Még azt sem tudták megállapítani, hogy mi okozza a szüntelenül tartó ropogást, hogy a panelek törnek-e el a fejük fölött vagy a lábuk alatt, vagy gázrobbanásokat hallanak. Mind a negyven tűzoltó közvetlen életveszélyben dolgozott. Négy ember szénné égett holttestét találták meg, miután egy órás munkával a tűzoltók eloltották a lángokat. Déltájban a füstölgő betonlapok folyamatos hűtésének befejeztével a tatabányai bányamentők egyik kutyája megtalálta az ötödik holttestet is, egy eltört, lezuhant panel temette maga alá a kilencedik emeleten. A tűzoltók statikusok irányítása mellett rögzítették a kilencedik szint egyik meglazult, mintegy 25 cm-re kiálló panelfalát (drótkötéllel beljebb húzták) s ezáltal stabilizálták a beomlással fenyegető födémet is. A szakértők megállapítása szerint az első robbanás a fürdőszobában történt, ahol pirotechnikai eszközök előállítására alkalmas vegyi laboratóriumot működtetett a lakó. A robbanás erejére jellemző, hogy a lakás betonba ágyazott vaskorlátját 130 méterre találták meg a helyszíntől.
A beomlott panelszerkezet
1994. január elsejével a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokának magasabb beosztásba helyezésével egyidejűleg felmentette beosztásából dr. Szabó Károly tű. alezredest, és dr. Bende Péter tű. alezredest nevezte ki a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság parancsnok-helyettesévé.
1994. április 16-án 08.42-kor a Caola Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat XI. kerület, Hunyadi János utcai készáru raktárában keletkezett tűz. A kivonult 123 tűzoltó egy óra alatt megfékezte a lángokat. A tűz megsemmisítette a raktárban tárolt mintegy százezer dezodoros flakont, felrobbantak a szappangyártáshoz használt gázpalackok s a födém 500 négyzetméteren leszakadt: A kár körülbelül százmillió forint.
Akadálypálya a tűzoltóversenyen
Kettős tragédia
Az év végén ismét gyászolt a főváros tűzoltósága, minden laktanyán fekete zászló hirdette a tragédiát :1994. november 26-án Benkő Tibor hadnagy és Csányi István hadnagy hősi halált haltak. A VIII. kerületi Baross és Rigó utcák sarkán lévő iskolaépület 15 méter magasan lévő tetejének bádogozását megbontotta a szél. Egy kb. 3 méter széles és 15 méter hosszú, lefelé szélesedő darab lezuhanással fenyegetett, ezért kérték a tűzoltók segítségét. Hat tűzoltó ment föl a tetőre a szélben csapkodó bádogrész rögzítésére. Ők ketten indultak megnézni, miként lehetne lefogatni az elszabadult részt. Mialatt a lemez alsó szélén dolgoztak egy szélroham papírlapként kapta föl a hatalmas bádoglemezt és a két tűzoltót a mélybe repítette. Benkő Tibor a műtőszoba előtt halt bele sérüléseibe, Csányi István életéért háromórás küzdelmet folytattak a sebészek, sajnos eredménytelenül.
Derékba tört életút
Még fel sem ocsúdott a tragédia után a tűzoltóság, amikor újabb gyász érte a testületet. 1994. december 4-én életének 54. évében elhunyt Tímár István tűzoltó dandártábornok, a Fővárosi Tűzoltóság parancsnoka. 1965-től volt hivatásos tűzoltótiszt a gépészmérnök végzettségű Tímár István, akinek nevét nemcsak azok ismerték, akik a műszaki tudományok közül a tűz elleni védekezés, illetve a tűzmegelőzés szakterületén dolgoztak, hanem a sportbarátok is, hiszen világbajnok kajakozó volt (a mexikói olimpián ezüstérmes páros tagja). 1994-ben, az elhunyta előtti időszakban nevezte ki a Magyar Köztársaság elnöke dandártábornoknak. A köztiszteletben álló tűzoltóparancsnokot a tűzoltóság halottjaként országos részvét mellett kísérték utolsó útján családtagjai, tűzoltói, sportbarátai, tisztelői.
A decemberben elhunyt parancsnok helyettesét, dr. Bende Péter alezredest bízták meg a parancsnokság vezetésével. A fővárosban akkor ezerhatszázharminckettő volt a tűzoltóság létszáma.
Minárovics János ny. tű. ezredes
