Ünnepek és hétköznapok 1940-ben
Ünnepek és hétköznapok 1940-ben
120 sugárral képezett vízfüggöny (1940)
A belügyminiszter 1940. január 1-jével Nádudvari Kiss Lajos dr.-t, Budapest székesfőváros tűzoltófőparancsnokát (380.614/1939 sz. rendeletével) bízta meg az országos tűzrendészeti felügyelői tennivalók ellátásával. A kormányzó 1940. május 11-én közhasznú és érdemes tevékenysége elismeréséül kormányfőtanácsosi címet adományozott Kiss Lajosnak.
Eseményekben zsúfolt volt 1940 augusztusa. A fővárosi tűzoltóság a Szent István-hét keretében öt alkalommal tartott bemutató gyakorlatot, zenekaruk pedig térzenéket, zenés takarodót és ébresztőt adott. A bemutatók között az egyik leglátványosabb a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti budai alsórakparton a 30 „Honvéd fecskendőről” egyidejűleg szerelt 120 sugárból képzett vízfüggöny volt. Nagy érdeklődés kísérte az Országháznál tartott vizes támadási gyakorlatot is augusztus 18-án. Azon hat alosztály kilenc szerrel vett részt és 14 sugarat szereltek Szilvay Kornél parancsnok irányításával. Az augusztus 21-én éjjel 2 óra körül (az utolsó villamos elhaladása után) a Nemzeti Színháznál megtartott vizesgyakorlaton 16 szer vett részt, 10 sugarat és 10 fényszórót szereltek a hat alosztályról kivezényelt tűzoltók.
A zenekar térzenét adott a Rudas-parkban, a Vigadó-téren, a Lehel-téren, a Batthyány-téren és a városligeti Iparcsarnok előtt. A zenekar rendszeres próbák során készült szerepléseire. 1940-ben kilenc tűzoltó végzett a Zeneakadémián, s ez év december 9-én adta 8. hangversenyét a rádióban.
A székesfővárosi tűzoltóság 1940. évi működését 3 csoportba tagolva összegezték:
1. csapatmunka, tűzoltás, műszaki mentés, vagyis a kárelhárító szolgálat,
2. rendészeti működés (a tűzoltóság a megelőző és felderítő tűzrendészetben, mint meghívott szakelőadó vett részt),
3. irodai és egyéb munka, melyet a hivatásos tűzoltóság, mint közhivatal végzett.
1940-ben 1140 esetben vonultak ki, megelőző eljárásban kb. 2050, felderítő tűzrendészeti eljáráson kb. 510 esetben, szórakozóhelyeken, imaházakban stb. helyszíni ügyeleti szolgálatot tartottak kb. 5500 esetben. Elintéztek 8955 ügyiratot. Befejezték az 1939-ben elkezdett ellenőrző és nyilvántartó munkát a főváros épületeiről. Mintegy 3500 leventét segédtűzoltóvá képeztek ki. Különböző tűzoltó tanfolyamokon kb.1600 elméleti és gyakorlati órát tartottak. Kb. 100 esetben a helyszínen ellenőrizték az impregnálás milyenségét stb.
Mit takar az 1140 kivonulás? 730 tűzesethez történt vonulást, 76 életmentést, 57 állatmentést, 90 műszaki mentést és 187 vaklármát. A 730 tűzeset így oszlott meg: színháztűz 6, gyári tűz 34, elektromos tűz 18, kéménytűz 137, tetőtűz 31, bódétűz 17, lakástűz 108, bolti tűz 31, raktártűz 15, műhelytűz 73, kazal- és fűégés 20, kátránytűz 9, pincetűz 65, kerítéstűz 6, gépjárműtűz 40, padlástűz 3, födémgerenda tűz 38, mozi tűz 1, szemét, hulladék tűz 8, egyéb l. A 233műszaki mentés így részletezhető: életmentés: villamos gázolás 68, állatmentés 57, műszaki mentés: árvízvédelem 16, építési baleset 30, jármű összeütközés 19, vízből mentés 6, gázömlés 6, tűz nélküli robbanás 5, egyéb baleset 8. Vitéz Kiss Lajos dr. 1940 karácsonya alkalmából parancsba adta, hogy a budapesti tűzoltóság tisztikara és legénysége karácsonyi ájtatosságon vegyen részt. A római katolikusok december10, 11 és 12-én a józsefvárosi plébániatemplomban közös szent áldozáson, a református vallásúak december 16-án a Kálvin téri református templomban, az ágostai hitvallásúak december 19-én a Vilma királynő úti evangélikus templomban vettek részt úrvacsora vétellel egybekötött istentiszteleten.
Eseményekben zsúfolt volt 1940 augusztusa. A fővárosi tűzoltóság a Szent István-hét keretében öt alkalommal tartott bemutató gyakorlatot, zenekaruk pedig térzenéket, zenés takarodót és ébresztőt adott. A bemutatók között az egyik leglátványosabb a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti budai alsórakparton a 30 „Honvéd fecskendőről” egyidejűleg szerelt 120 sugárból képzett vízfüggöny volt. Nagy érdeklődés kísérte az Országháznál tartott vizes támadási gyakorlatot is augusztus 18-án. Azon hat alosztály kilenc szerrel vett részt és 14 sugarat szereltek Szilvay Kornél parancsnok irányításával. Az augusztus 21-én éjjel 2 óra körül (az utolsó villamos elhaladása után) a Nemzeti Színháznál megtartott vizesgyakorlaton 16 szer vett részt, 10 sugarat és 10 fényszórót szereltek a hat alosztályról kivezényelt tűzoltók.
A zenekar térzenét adott a Rudas-parkban, a Vigadó-téren, a Lehel-téren, a Batthyány-téren és a városligeti Iparcsarnok előtt. A zenekar rendszeres próbák során készült szerepléseire. 1940-ben kilenc tűzoltó végzett a Zeneakadémián, s ez év december 9-én adta 8. hangversenyét a rádióban.
A székesfővárosi tűzoltóság 1940. évi működését 3 csoportba tagolva összegezték:
1. csapatmunka, tűzoltás, műszaki mentés, vagyis a kárelhárító szolgálat,
2. rendészeti működés (a tűzoltóság a megelőző és felderítő tűzrendészetben, mint meghívott szakelőadó vett részt),
3. irodai és egyéb munka, melyet a hivatásos tűzoltóság, mint közhivatal végzett.
1940-ben 1140 esetben vonultak ki, megelőző eljárásban kb. 2050, felderítő tűzrendészeti eljáráson kb. 510 esetben, szórakozóhelyeken, imaházakban stb. helyszíni ügyeleti szolgálatot tartottak kb. 5500 esetben. Elintéztek 8955 ügyiratot. Befejezték az 1939-ben elkezdett ellenőrző és nyilvántartó munkát a főváros épületeiről. Mintegy 3500 leventét segédtűzoltóvá képeztek ki. Különböző tűzoltó tanfolyamokon kb.1600 elméleti és gyakorlati órát tartottak. Kb. 100 esetben a helyszínen ellenőrizték az impregnálás milyenségét stb.
Mit takar az 1140 kivonulás? 730 tűzesethez történt vonulást, 76 életmentést, 57 állatmentést, 90 műszaki mentést és 187 vaklármát. A 730 tűzeset így oszlott meg: színháztűz 6, gyári tűz 34, elektromos tűz 18, kéménytűz 137, tetőtűz 31, bódétűz 17, lakástűz 108, bolti tűz 31, raktártűz 15, műhelytűz 73, kazal- és fűégés 20, kátránytűz 9, pincetűz 65, kerítéstűz 6, gépjárműtűz 40, padlástűz 3, födémgerenda tűz 38, mozi tűz 1, szemét, hulladék tűz 8, egyéb l. A 233műszaki mentés így részletezhető: életmentés: villamos gázolás 68, állatmentés 57, műszaki mentés: árvízvédelem 16, építési baleset 30, jármű összeütközés 19, vízből mentés 6, gázömlés 6, tűz nélküli robbanás 5, egyéb baleset 8. Vitéz Kiss Lajos dr. 1940 karácsonya alkalmából parancsba adta, hogy a budapesti tűzoltóság tisztikara és legénysége karácsonyi ájtatosságon vegyen részt. A római katolikusok december10, 11 és 12-én a józsefvárosi plébániatemplomban közös szent áldozáson, a református vallásúak december 16-án a Kálvin téri református templomban, az ágostai hitvallásúak december 19-én a Vilma királynő úti evangélikus templomban vettek részt úrvacsora vétellel egybekötött istentiszteleten.
Növekvő számú káresetek
Flórián napi ünnepség (1941)
Az 1941-es esztendőt nagyszabású kárelhárító bemutató gyakorlattal indították március 23-án a XI. alosztályon, amit maga a főparancsnok vezetett. A kárelhárító alakulatok műszaki mentőgyakorlatot, tűzoltást, gázmentesítést, rendfenntartást és árvízvédelmi munkákat mutattak be. Végül oltási próbák következtek a Feneketlen-tó partján.
Budapest hivatásos tűzoltósága 1941-ben is a régi hagyományok szerint ünnepelte meg május 4-én a kéményseprők és a tűzoltók védszentjének, Szt. Flóriánnak napját. A Budapesti Kéményseprőmesterek Ipartestületének adományát (80 pengőt) két tűznél megsérült és a jutalomra legjobban rászolgált tűzoltó Fejes József és Kerecsényi József kapták.
Bemutató a XI. kerületi laktanyánál (1941) Óriási vízágyú a bemutatón
Szeptember 5-én újabb bemutatót tartottak a budapesti osztályparancsnokságon. A szakszerű gyakorlatokra – amelyeket a műszaki osztály rendezett – felhívták az ország tűzoltó-nyilvánosságának figyelmét.
Zsámbéky Sebő és Regőly Győző okl. gépészmérnökök, felügyelők vezetésével előbb kis tüzek oltását, majd sugárszerelést mutattak be (a vizet 14 db 800-as kismotorfecskendő szolgáltatta a lágymányosi tóból).
Ismertették a szabványos tervbe vett gépjárműfecskendőket, de mivel ilyenek még nem készültek, egy 2000 l/p-es fecskendő működött 6 „E” sugárral, majd egy 28 mm-es lövőkéjű sugárral.
Bemutattak egy vízágyút is, aminek 6 cm átmérőjű lövőkéjét tíz 75-ös storz táplálónyíláson át láttak el vízzel, amit az említett 14 db 800-as kismotorfecskendő biztosított. A kb.8000 perc/literes víztömeg mintegy 70 méterre zuhatagként ömlött le.
Látható volt a szárazoltógép is, majd az új darus mentőszert ismertették. A darugém kinyúlása 3 m, emelési magassága a föld felett 3 m – talajszint alól 4 m, teherbírása 4 tonna volt. Végül egy 8 méter átmérőjű 1.2 m mély medencében olajtűz oltását 2 db 10 köbméter/perc habfejlesztő képességű tutogén-habömlesztővel végezték el.
Zsámbéky Sebő és Regőly Győző okl. gépészmérnökök, felügyelők vezetésével előbb kis tüzek oltását, majd sugárszerelést mutattak be (a vizet 14 db 800-as kismotorfecskendő szolgáltatta a lágymányosi tóból).
Ismertették a szabványos tervbe vett gépjárműfecskendőket, de mivel ilyenek még nem készültek, egy 2000 l/p-es fecskendő működött 6 „E” sugárral, majd egy 28 mm-es lövőkéjű sugárral.
Bemutattak egy vízágyút is, aminek 6 cm átmérőjű lövőkéjét tíz 75-ös storz táplálónyíláson át láttak el vízzel, amit az említett 14 db 800-as kismotorfecskendő biztosított. A kb.8000 perc/literes víztömeg mintegy 70 méterre zuhatagként ömlött le.
Látható volt a szárazoltógép is, majd az új darus mentőszert ismertették. A darugém kinyúlása 3 m, emelési magassága a föld felett 3 m – talajszint alól 4 m, teherbírása 4 tonna volt. Végül egy 8 méter átmérőjű 1.2 m mély medencében olajtűz oltását 2 db 10 köbméter/perc habfejlesztő képességű tutogén-habömlesztővel végezték el.
A bemutató gyakorlatok befejezéséül a jelenlévők megszemlélték a budai osztályparancsnokság új épületét (XI. Tas vezér u. 9.), mely egyúttal a légoltalmi főkörzet-parancsnokság székhelye is volt. Az 1941-es év kiemelkedő tűzesete július 19-én következett be a gellérthegyi kioszkban. Mintegy 30 tűzjelzés futott be, melyek mind erdőtüzet jeleztek, de mint kiderült, a volt vendéglőben pusztított az a tűz, amit egy tűzijáték készítése közbeni robbanás előzött meg. Harminckét tűzoltót vetettek be az óriási lángokkal égő, nagy hőséget sugárzó épület oltására. A robbanás és a tűz öt munkásasszony életét követelte.
A 13. budapesti kerületi tűzoltótanfolyamot a Budapest székesfőváros tűzoltóságának északi osztály-parancsnokságán szeptember 22-én nyitották meg, azon 50 főnyi tűzoltólegénység vett részt. Október 20-án indult a következő, s azon újabb 50 tűzoltó nyerte el a kerületi tűzoltó tanfolyami végzettséget.
Az erzsébetvárosi színházban az „Erdélyi színház igazgatósága” a székesfővárosi tűzoltóság sokgyermekes családjainak karácsonyi segélyezésére díszelőadást rendezett. A székesfővárosi tűzoltózenekar közreműködésével egy operettet játszottak. Első műsorszámként Erdélyi Mihály színigazgató saját szerzeményű versét „A magyar tűzoltót jól megbecsüljétek”-et szavalta el. A bevételt december 21-én, a Kun utcai karácsonyfa ünnepélyen adták át a sokgyermekes tűzoltócsaládoknak.
Az 1941. évi működési adatok az előző éviekhez képest tetemes növekedést mutatnak. Elintéztek 10.648 ügyiratot, tűzrendészeti eljáráson 2.300, felderítő tűzrendészeti eljáráson 560 esetben vettek részt. Kivonultak 1.538 esetben. A munka növekedése ellenére a létszám változatlanul 27 tiszt, 76 altiszt, 120 tisztes, 474 tűzoltó és 9 tisztviselő. Tűzhöz 944, életmentéshez 95, állatmentéshez 49, műszaki mentéshez 164, vaklármához 276 esetben vonultak ki. Szolgálat közben megsérült 3 tűzoltó, tűznél megsérült 261 polgári személy, bennégett 19 és meghalt 32.
80 éves a Budapest Önkéntes Tűzoltó Testület
1942. július 26-án a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület elérkezett 80 éves fennállásához és 25.000-ik őrszolgálatához. Jubileumát a nyilvánosság előtt az Ereklyés Országzászlónál ünnepélyes őrségváltás keretében tartotta meg. Déli 12 órakor 50 főből álló díszszázaduk ünnepélyes őrségváltásra vonult fel a székesfővárosi tűzoltózenekar kíséretében. Az önkéntes testület teljes tisztikara, Falussy Károly parancsnok vezetésével jelen volt. A Budapesti ÖTT. észak-pesti osztályának a hivatásos tűzoltóság XIII. kerületi Teve utcai laktanyájában volt az őrtanyája, ahol az egyesület tagjai kisegítő csapatként éjjelről éjjelre, megszakítás nélkül őrséget tartottak. „Közjóért becsületből” jelszó alatt jutottak el a 25.000. őrséghez.
Csapatzászló és hősi emlékmű avatás
Fényes külsőségek között – 1942. október 25-én – csapatzászlót és hősi emlékművet avattak a központi laktanya udvarán. A kormányzót a belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc képviselte. A kivonuló csapatok felesküdtek az új csapatzászlóra, majd leleplezték a hősi halott tűzoltók emlékművét. A zászló egyik oldalán Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének festett képe, másik oldalán „Budapest székesfőváros tűzoltósága” felirat és a felirat alatt a magyar és a fővárosi címer volt kihímezve.
A polgári kötelességteljesítés hősi halottainak emlékművét Siklódi Lőrinc szobrászművész mintázta. A szobor mentés közben ábrázolja kora tűzoltóját: füstmérgezésben elalélt embert hoz karjaiban, nagy erőfeszítéssel emeli a magatehetetlen testet, pedig közben ő is küzd a füst fojtogató erejével. Az ünnepség során a kormányzó megbízottja, valamint az érdekelt minisztériumok koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Az esemény lezárásaként acélos, kemény léptekkel vonult fel a gyalogezred, majd a tűzoltóinduló hangjai mellett elvonult a vendégek előtt a könnyű, közepes és nehéz tűzoltószerekből, műszaki mentő és gázvédelmi szakaszból alakított korszerű kárelhárító század.
A hősi halottak emlékműve a A hősihalott emlékmű leleplezésének
Kun utcai laktanya udvarán díszelnöksége
Kun utcai laktanya udvarán díszelnöksége
Az új csapatzászló címeres oldala A zászlóavatás egy meghitt mozzanata Motorkerékpáros légós hírvivők
A nehéz háborús körülmények ellenére a tűzoltók és tűzoltócsaládok részére bensőséges karácsonyi ünnepséget rendeztek a központi laktanyában. 1942 karácsonyán több mint 100 tűzoltógyermek kapott új ruhát, amit a tűzoltószabók varrtak.Minárovics János ny. tű. ezredes