Nagy tüzek évtizede

Nagy tüzek évtizede

1980-ban is megrendezték a fővárosi nagyüzemek körzeti vállalati tűzoltóversenyét, augusztus 1-én a III., IV., XIII. és XV., 8-án a VIII., IX., XVIII-XIX., XX. és XXI. kerületiek mérték össze tudásukat a BM Vágóhíd utcai sporttelepén. A III. körzeti versenyen 18 első helyezést osztottak ki. Abszolút győztes férfi és női számban egyaránt az MSV Kikészítőgyár csapata lett.
November 25-e délelőttjén a Ganz Villamossági Művek Készülékgyára ötödik emeletén támadt tűz, ami 60x20 méteres alapterületre terjedt ki. Húsz „C” és 3 létrasugárral, 154 tűzoltó 19 gépjárműfecskendővel vett részt az oltásban. A 100 milliós kárt okozó tüzet lángvágás okozta.
Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tanárait az év végén a fővárosi tűzoltóságnál tett látogatásuk alkalmával Ficsór Sándor tűzoltó ezredes, parancsnok tájékoztatta Budapest tűzvédelmi helyzetéről. A laktanya megtekintése után bemutató gyakorlaton vettek részt a vendégek.

A legtöbbet vonuló állomány

A VIII. kerületi tűzoltók joggal hangoztatják azt a véleményüket, hogy ők az ország leggyakrabban vonuló állománya. 1982-ben 1602 esetben riasztották őket, ám ebből mindössze 373 alkalommal vonultak saját kerületükbe, 1229-szer más kerületekben vagy vidéken avatkoztak be. Ennek a gyakoriságnak az egyik oka a VIII. kerület elhelyezkedése. A másik ok az, hogy a Kun utcai laktanya szertára a legnagyobb befogadóképességű a fővárosban. Ezért ott egész sor különleges szer áll készenlétben. A harmadik ok is sokat nyom a latban, ugyanis itt állomásozik a főváros két rohamszerének egyike.

Óbuda a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerületévé vált, és a 70-es évek elejétől arculata egészen megváltozott. Az óbudai lakótelepen 1982-ig 10.800, Békásmegyeren kb. 13.000, a Kaszásdűlőn 400 lakást adtak át. Akkoriban évente 120-130 tűzeset fordult elő, amelyeknek a leggyakoribb oka az elektromos áram, a dohányzás, a sugárzó hő, a nyílt láng használata, a hanyagság, a gondatlanság, a legalapvetőbb tűzvédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása volt. A tüzek többsége lakóházban keletkezett. A tűzvédelem biztosításának elősegítése érdekében ezért tűzvédelmi kiállítást rendezett a kerületi tűzoltóság, a tűzoltó múzeum és a fővárosi tűzoltó-parancsnokság közreműködésével a San Marco utcai Úttörő és Ifjúsági házban.

Elemzés a tűzvédelem hatékonyságáról

A „Tűzvédelem” l983. márciusi számában tanulságos elemzést közölt „A budapesti tűzoltási tevékenység néhány főbb kérdésének vizsgálata” címmel Bukovics István tűzoltó százados tollából.

Mivel a hatékonyság, az ésszerű takarékosság döntő tényező és követelmény a tűzvédelem területén is, ezért tudományos kutatás indult el, hogy hatékonyabbá tegyék a tűzoltási és szolgálati tevékenységet. Az elmúlt hét év adatait elemezve megállapították, hogy Budapesten az átlagos vonulások száma 4800 körül mozgott. A tendencia szerint évente 200-zal több vonulással kell számolni. Ezer lakosra vonatkoztatva ez csak 2,7 vonulást jelent (Philadelphiában 40, Kijevben 4,5, Szófiában 4 vonulás jut ezer lakosra). Budapesten a kárhelyre történő érkezés ideje a riasztástól számítva a vizsgált hét évben átlagosan számítva 7 perc, a vonulási sugár pedig 5 kilométer volt, ezek megfelelő értékeknek tekinthetők. (New Yorkban a kárhelyre való érkezés átlagos ideje 2,5 perc, a vonulási sugár 1,2 km). Az elméletileg ideálisnak tartott érték 3 perc körüli egy akkora városban, mint amekkora Budapest. Egy-egy kárhelyen átlagosan 2 tiszt és 12 beosztott tűzoltó dolgozott, és átlagosan 2 fecskendő vonult ki egy kárhelyre. A fecskendők vonulási aránya emelkedő, a habbal oltóké nem változó, a poroltóké és a daruszeré enyhén növekvő irányzatot mutat. A tűz körülhatárolása 7, lefeketítése 8, eloltása 35 perc alatt történik meg, míg az utómunkálatokra 30 percet fordítanak a kivonult egységek általában. Az oltóanyag-felhasználás átlaga a következő: víz: 2.5 köbméter, habképzőanyag: 147,1 l, por: 68,7 kg, gáz: 16,1 kg. A felhasznált oltóanyag mennyiségének évenkénti vizsgálata stacionális értéket mutat, ami kedvező. 1983. február 13-án – vasárnap hajnalban – kigyulladt a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár fonodája. Harminc „C” sugárral, nagy erőfeszítések árán oltották el a tüzet megakadályozva annak átterjedését a szomszédos üzemrészekre. A kár 74.6 millió forint volt.

Tragikus robbanás

A XXI., Mirelit út 5-7. alatti Masped raktár l984. július 15-én égett, a tüzet 00.10-kor jelezték, amikor a tűz a földszintes raktárépület tetőzetén már kitört. A vízhálózat nem bírta a sugarak számának növeléséből adódott terhelést, a vízutánpótlást a Dunából biztosították 2 db 520 m hosszúságú táplálóvezetéken át. A tűztől felizzott fémhordókban tárolt vegyi anyagok sorozatban robbantak fel. 01.29-kor 12 „C” sugár és 2 porsugár működött, miközben továbbiakat szereltek. Újabb robbanások következtek be, de a körülhatárolt tűz makacsul tartotta magát. Ezért poroltókat irányítottak a helyszínre, ám bevetésükre már nem volt szükség, mert 04.03-kor 25 „C” és 4 porsugárral a tüzet lefeketítették. A 360 m hosszú, 45 m széles 16.200 m2 alapterületű raktárépület utolsó harmadában különböző import anyagok égtek. Végleges eloltásukat 04.30-ra fejezték be. Harmincnégy gépjárművel 131 fő vett részt az oltásban. Egy tűzoltó a vállán könnyebb égési sérülést szenvedett. A kár 287 millió forint volt. A tüzet öngyulladás okozta.

Buzás Gyula Kapcsos József

Az év végén tragikus robbanás történt a Fővárosi Bútoripari Vállalat 5 sz. gyárában. 1984. október 29-én Buzás Gyula zászlós és Kapcsos József főtörzsőrmester a robbanásnál életét vesztette. Buzás 53, Kapcsos 39 éves volt, amikor tragédiájuk bekövetkezett.

Új kerületi laktanyák

December 7-én adták át az I-II-XII. kerületi új tűzoltólaktanyát. Tizenhat év óta nem épült kerületi tűzoltólaktanya a fővárosban. Az 1000 m2 alapterületű, 7+1 szerállásos, egy emeletes épület a Budakeszi úton 70 millió forintba került. Korábbi laktanyájukat 1891-ben építették s még lófogatos szerek befogadására szolgált. A jelképes kulcsot Kovács János őrnagy, kerületi tűzoltóparancsnok vette át Pekár Istvántól, a generálkivitelező Vízügyi Építőipari Vállalat igazgatójától.

1984. december 11-én 02.16-kor a VIII. ker. Kerepesi út 27/a. alatti Középület-építő Vállalat műanyagokat és különböző vegyi anyagokat 72x60 m alapterületű tároló raktára égett. Somkúti Ferenc főhadnagy, a tűzoltási csoport vezetője por-víz kombinált oltás mellett döntött. Az oltást 117 tűzoltó, 25 gépjármű, 17 „C” sugár, 1 porsugár, 1 vízágyú bevetésével 03.51-kor fejezték be. A kár 30 millió forint volt.

1985-re is esett egy új laktanyaátadás, a XX. kerületiek kaptak egy 86 millió forintért épített 7+1 szerállásosat. A modern épületet augusztus 26-án adták át rendeltetésének.

Egymilliárdos tűz

Az 1986-os év legnagyobb kárral járó tüze május 26-ra esett. A Mikroelektronikai Vállalattól (Bp. IV., Fóti út 56.) 06.04-kor futott be az első tűzjelzés és, 06.10-kor az első egység már a helyszínre ért. Ez a tűz becslések szerint egymilliárd forint közvetlen kárt okozott. A tűz oltásában 143 tűzoltó vett részt 15 gépjárműfecskendővel és 16 különleges szerrel. Egyszerre 22 habosított „C” sugár, 3 vízágyú és egy Simon habsugár dolgozott. Csicsmann Gyula főhadnagy, tűzoltásvezető a vegyszerraktárban leszakadt álmenyezettől megsérült, Jambrik Rudolf alhadnagy, tűzoltásvezető-helyettes mérgezési tünetekkel került kórházba, végül is 10 tűzoltó és 4 polgári személy szenvedett sérülést. 10.09-kor fejezték be az egységek a tűz oltását.

A „Tűzvédelem" 1987. júliusi száma megemlékezett arról, hogy Tarján Rezső ny. tűzoltó alezredesnek 80. életéve betöltésekor a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, a Budapesti Műszaki Egyetemen aranydiploma adományozásával ismerték el öt évtizedes mérnöki munkásságát.

Timár István a főváros élén

1988. január 1-jei hatállyal Timár István alezredest, aki 1987. május 1. óta a fővárosi parancsnok általános helyettese volt, fővárosi tűzoltóparancsnokká és ezzel egyidőben tűzoltó ezredessé nevezték ki. Az 1940-ben született, okleveles gépészmérnök, szakmérnök 1964-ben polgári alkalmazottként került a tűzoltósághoz. 1965-ben a BM Budapesti Tűzrendészeti Osztály előadójaként dolgozott a BM TOP műszaki fejlesztési osztályán. 1971-től a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzmegelőzési Osztályán főelőadó, majd 1980-ban a Tűzmegelőzési osztály vezetője. Elődje, Ficsór Sándor vezérőrnagy, 40 évi szolgálat után nyugállományba vonult.

A „csarnoktűz”

Május 6-án 23.27-kor jelezték a „csarnoktüzet” a Rákóczi térről. A VIII/1 23.33-kor elsőnek ért a helyszínre, és rendkívül gyors tűzterjedést tapasztalt. A kb. 5000 négyzetméter alapterületű vásárcsarnok csaknem teljes terjedelmében lángokban állt. A nagy sebességű, felfelé áramló forró légtömegek izzó, égő anyagokkal árasztották el a környező épületeket, utcákat. A tűzoltási csoport V-ös nagyságrendűre minősítette a tüzet, aminek oltását 0.10- től a fővárosi parancsnok irányította. 01.30-kor a tűz lefeketítése megtörtént. Bevetésre került 16 „C” sugár, 4 vízágyú, 2 emelőkosaras gépjárműre szerelt vízágyú. Összesen 30 tűzoltógépjármű 145 fővel vett részt az oltásban.

Timár István

Újabb személycsere következett be a fővárosi parancsnokság vezetésében 1988. július 31., illetve augusztus 1. hatállyal. A belügyminiszter Busa László tűzoltó ezredest, fővárosi parancsnokhelyettest a szolgálat felső korhatárának elérésekor nyugállományba helyezte, s dr. Szabó Károly tűzoltó őrnagyot, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság tájékoztatási és társadalmi osztályának korábbi megbízott vezetőjét, kinevezte a fővárosi tűzoltóparancsnok helyettesének.

Beszorulva

1989. február 8-án az Ihász Dániel Szakközépiskola állt lángokban. A tüzet 0.45-kor jelezték. Már az IFA fecskendő közeledtekor látható volt a tűz nagysága, ezért 1-es kiemeltre minősítette azt vonulás közben a szolgálatparancsnok. Égett a háromszintes épület földszintje teljes egészében, a tanári szoba faltól-falig vörösen izzott. 0.53-kor az első sugár kívülről már támadta a tüzet. Az egyik gázkonvektornál fáklyaégés volt, eloltását megtiltotta.
A második „C” sugár megszerelésekor az alagsori fémajtót akarták kinyitni, amikor megérkezett a tűzoltási csoport Bélteczky József őrnagy vezetésével. Az ablakon át lemászva érték el a lépcsőházi fémajtót légzőkészülékben a roham emberei. A pihenőnél volt a sugár, amikor őrült nagy robajjal az egész lépcsőház leszakadt. Szerencsére a fal mellett voltak és ez azt jelentette, hogy a IX. és a roham beosztottjai élve kerültek ki a füst- és porfelhőből. Lentről nem lehetett felmenni, fentről nem lehetett lejönni azoknak, akik a felderítést végezték.
A roham beosztottjai elmondták a tűz eloltása után, hogy: „háromszor halhattunk volna meg”. Egyszer, amikor a lépcsőház leszakadt, másodszor amikor az emelőkosárból az ablakon át belógva a tömény füstben nem tudták hova érkeznek, majd harmadszor, amikor csúsztatott lábbal araszoltak előre, és elfogyott előttük a biztonságot jelentő szilárd talaj. Ha akkor nem állnak meg a földszintre zuhantak volna. Szerencsére a lépcsőház lezuhanásakor is csak zúzódásokat szenvedtek egyesek, de azok is tovább dolgoztak. A becsült tűzkár 17 millió forint volt.

V-ös kiemelt tűz volt 1989. augusztus 16-án a Patyolat Vállalat szőnyegüzemében (XI., Nándorfehérvári út 44). A tüzet 03.25-kor jelezték, s a hírközpont 1-es kiemelt riasztására a TCS 2 érkezett elsőként a helyszínre. Rövid felderítés után a IV-es fokozat mellett döntött. Teljes terjedelmében égett ugyanis a 800 m2 alapterületű üzemcsarnok, aminek 300 m2-es része többszintes toronyépület volt. A vizet nagy távolságból kellett szállítani.
Az udvarról kb. 20 autóbuszt kellett eltávolítani ahhoz, hogy a SIMON emelőkosaras járművel be tudjanak avatkozni. 04.16-kor 16 „C” és 1 SIMON vízágyú sugárral a tüzet körülhatárolták, amikor dissous-gáz, oxigén és CO2 palackra találtak, amiket hűtve biztos helyre vittek. A csarnok fém tartógerendáinak hullása újabb veszélyt jelentett. A sugarak számának növelésével meggyorsult az előrehaladás, de azokat már légzőkészülékben kellett működtetni. A lefeketítés 20 „C” sugárral és 1 SIMON vízágyúsugárral 04.29-kor történt meg. Az egységek a nagyméretű tüzet 75 perc alatt oltották el.

Minárovics János ny. tű. ezredes